Tűzzel és jéggel

Az internetet böngészve találtunk rá a következő anyagokra. Sajnos az információs világhálón nem csak az egész társadalom szempontjából hasznos dolgokat lelhetünk, ezt bizonyítja a következő néhány leírás. A most bevezetett új telefonkártyákat már nem lehet az itt felsorolt módszerekkel manipulálni.

„A telefonkártyát meg lehet buherálni úgy, hogy a hívás után csak 1 egységet vegyen le róla a gép. A kártyán abból a nézetből nézve, mintha éppen be akarnánk dugni a telefonba, a jobb és a bal fölső saroknál lévő érintkezőhöz kell egy-egy drótot forrasztani, és kivezetni oldalt úgy, hogy a műanyagba belevágva, abba szépen belesimuljon. Tárcsázás után, amikor a kapcsolat létrejött, a két drót kiálló végét összetekerjük, onnantól nem vesz le több egységet a gép. Érdemes olyan kártyával próbálni, amin nincs sok egység, mert ha a pákával túlmelegítjük a műanyagot, leesnek az érintkezők!”

„Mélyhűtőben fagyaszd rá az egységeket! (Az csipbe nem tud majd beleégetni a fülke, kb. 10 percig, miután kivetted a hűtőből)”

„Ha már csak egy egység van a kártyádon, órákig beszélhetsz, ha a kártyacsere gombot nyomva tartod. ”

„A chipet jól fel kell melegíteni öt-tízszer, majd lehűteni. Utána végtelenített lesz, ha szerencséd van. Vigyázz: a hőtől ne deformálódjon el a csip!”

„A módszer nagyon egyszerű: Egy olyan telefonkártya kell, amin még van egység. Ha ez megvan, akkor azt a körülbelül 1 négyzetcentiméternyi réz felületet fújd be hajlakkal. Várd meg míg megszárad, és már telefonálhatsz is vele.”

„Szerezz egy áramfejlesztőt, és állítsd a feszültseget hat voltra. A két vezetéket érintsd hozzá a telefonkártya csipjéhez. Ha szerencséd van, sikerül feltöltened. Ha nincs, akkor tönkremegy.” (i-t)