Telefonos betörők – büszkeségből

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában 15-25 éves fiatalokból csoportok szerveződnek. Tagjaik különböző dologra szakosodtak. A phreakek (ejtsd: fríkek) a telefonközpontok vezérlő számítógépeinek, a távközlési vonalak ingyenes igénybevételének és általában a telekommunikációnak a szakértői. Rendelkeznek a központok átprogramozásához szükséges tudással, illetve megfelelő eszközökkel a mobiltelefon-hálózat forgalmának, belső adatainak lehallgatásához. A crackerek (ejtsd: krékerek) különböző operációs rendszerekre és számítógépekre specializálódtak. Próbálgatnak, kísérleteznek amíg valami „használhatóra” nem bukkannak.

A kis közöségeket az érdeklődés nagyobb közösségekké formálja, mert a tudás, tapasztalat így sokkal jobban átadható. Az ezirányú kutatással és információgyűjtéssel is foglalkozó NCSA (National Computer Security Association) például csak az USA-ban egy olyan, több mint 400 számítógépből álló hálózatot tart nyilván, amelyet ilyen közösségek tartanak fenn, szigorúan „belső” használatra – és a telefontársaságok költségére. A tagok között munkamegosztás van. Egyesek felderítéssel foglalkoznak. Kukákban turkálnak, vállalatok papírhulladékai között keresgélnek, hátha felhasználói azonosító kódokra, jelszavakra bukkannak. Mások úgynevezett „WAR dialer”-t működtetnek. Ez egy apró számítógépes program, ami éjszakánként több ezer számot is végigtárcsáz, hátha egy másik számítógépre bukkan a túlsó végen. A talált számok listája potenciális célpontként felkerül az említett hálózatra, hogy a többiek „hasznosítsák”. Mások a postai hálózatok működését tanulmányozzák, és pontos műszaki leírásokat adnak.

Több-kevesebb rendszerességgel konferenciákat is szerveznek, ahol végre személyesen is találkozhatnak. Tapasztalatokat cserélnek, meghívott profiktól (ügyvédek, volt rendőrök) előadásokat hallgatnak jogaikról, védekezési lehetőségeikről (letartóztatás-elkerülési technikák). Azt állítják (minden bizonynyal joggal), hogy ők csupán összegyűjtik, rendezik és publikálják a legtöbbször amúgy is nyilvános információkat. Szabad információáramlást! Ez filozófiájuk egyik alapköve. Minden tevékenységük ezt szolgálja – legalábbis elvben. A másik alapkő az érdeklődés. Az anyagi előnyökért elkövetett számítógép-feltörések, telefon-átprogramozások elég ritkák. A motiváció inkább a hiúság, csínyben való részvétel, hírnév. Nem egy esetben sztárt csinált a börtönviselt crackerből az amerikai média.

A bűnüldöző szervek (FBI, Secret Service High-tech Crime Division) természetesen tudnak a konferenciákról, és „képviseltetik” is magukat. Válaszként hamarosan feltörik valamelyik hárombetűs kormányzati szerv (FBI, CIA) központi számítógépeit, amit ezek az ügynökségek természetesen nem ismernek be. Hitelesen cáfolni nehéz, bizonyítani veszélyes. Az viszont kiderült, hogy a NASA egyik központjának klímaberendezését vezérlő számítógépbe sikerült már behatolni. (i-t)