Tudatosan kell készülni az uniós tagságra

Pozsony. A magyar élelmiszergyártók már kiszámították, hogy ők nyernek az európai uniós csatlakozáson. A visegrádi négyek közül csak déli szomszédaink érnek el pozitív külkereskedelmi mérleget, mind az agrár-, mind pedig és az élelmiszeripari termékeket illetően.

Az élelmiszertermelők mind a négy visegrádi országban a legjelentősebb iparágak közé tartoznak, ennek ellenére csak a magyar büszkélkedhet tartós pozitív külkereskedelmi mérleggel, miközben az EU-országokkal és a harmadik országokkal egyaránt 700-700 millió eurónyi többletet produkál. (A cseh, szlovák és a lengyel élelmiszergyártók évek óta negatív mérlegét érnek el, miközben a két utóbbinak éves szinten hozzávetőleg 500 millió eurós hiánya van.) Piros László, a Magyar Élelmiszeripari Szövetségének elnöke szerint a magyar élelmiszergyártók tudatosan készülnek az uniós tagságra és a majdan az unióból kapható exporttámogatások érdekében tudatosan alakítják exportjukat úgy, hogy termékeik mintegy 50 százaléka az EU-n kívüli ún. harmadik országokba irányuljon. „Az uniós csatlakozás után többet nyerünk majd az unión kívüli exporttámogatásokkal, mint a közvetlen támogatásokkal” – engedett a magyar kártyák mögé pillantani Piros László.

Magyarországon az élelmiszeripar adja az ipari termelés GDP-jének 23 százalékát, ez Piros adatai szerint mindössze 2 százalékkal marad alul az uniós átlagnál, miközben a magyar élelmiszeripar gerincét jelentő 100 legnagyobb élelmiszeripari vállalat állítja elő a magyar élelmiszerek 65 százalékát, az ipari termelés GDP-jének pedig a 30 százalékát. „A 2t százalékos lemaradás a csatlakozásig ledolgozható” – hangoztatta a Magyar Élelmiszeripari Szövetség elnöke. Irigylésre méltó az az adat is, hogy a magyarországi élelmiszerpiacon a hazai termékek aránya 90 százalékra rúg, s mindössze a maradék 10 százalékot jelentik az importált termékek.

A visegrádi országok élelmiszergyártóinak minapi pozsonyi találkozóján mind a négy ország képviselője egyetértett abban, hogy meg kell őrizni a hazai ipar versenyképességét. Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy az uniós csatlakozás első napjától a többi EU-országokhoz hasonló elbírálásban, támogatásban részesüljenek. Az EU-kvótákról szólva Piros László kifejtette, nem tartja véglegesnek az EU-kvótatervezetét. A brüsszeli Európai Bizottság január végén napvilágot látott anyagát mindössze egy vitaanyagnak minősítette, amelynek az a legfőbb pozitívuma, hogy végre elárulja, hogyan is gondolkodik a brüsszeli bürokrácia. A tervezetet a társult országoknak és a tagországoknak egyaránt március végéig kell véleményezniük. Piros László és a cseh élelmiszergyártókat képviselő Miroslav Koberna szavaiból ugyanakkor kiderült: a feldolgozók tartanak attól is, hogy az uniós támogatási rendszer miatt esetleg gyorsabb ütemben növekszik majd a mezőgazdasági termékek termelői árszintje, mint a lakosság fizetőképes kereslete. Ezért is hangoztatták az élelmiszergyártók azt, hogy támogatják az agrártermékek piacának fokozatos liberalizálását és az EU-ban használatos piacszabályozási rendszerek folyamatos bevezetését. „Számunkra az is fontos, hogy a jó minőségű alapanyagot ott vásároljuk meg, ahol a legjobb ára kínálják érte” – jegyezte meg sokatmondóan Piros.

A magyar élelmiszergyártókkal ellentétben a szlovák és a cseh partnerszervezetek még tételesen nem ismerik, hogy milyen pozitívumokat, illetve negatívumokat eredményez majd számukra az EU-csatlakozás. Peter Vendelín, a szlovák élelmiszergyártók szövetségének elnöke elárulta, hogy a tanulmány elkészítését csak néhány héttel ezelőtt rendelték meg az Agrárgazdasági Kutatóintézetnél (VÚEPP). Az elemzés előreláthatólag májusban kerül nyilvánosságra. (gyor)