Tőkén marad az idei szőlőtermés?

Válságban a bodrogközi szőlőtermesztés A Bodrogközben az egykor nagy múltú szőlőtermesztés és bortermelés jelenleg komoly válságban van. Míg régebben a Kisés Nagy-hegyen található szőlőskertek több helybéli család megélhetését biztosították, mára jóformán már semmiféle anyagi értéket nem képviselnek.

Egy-egy parcella manapság fillérekért cserél gazdát, ha egyáltalán az eladó talál vevőt. A térségben a szőlő- és borfelvásárlás gyakorlatilag megszűnt, sok termelőnek nemcsak az alacsony árak szegték kedvét, hanem az is, hogy néhány felvásárló évekig nem fizette ki beszállítóit. Akik a meglévő nehézségek ellenére mégis termelnek még szőlőt, igyekeznek mindössze saját szükségletükre bort előállítani. Nagyüzemi termelés a régióban sehol sem folyik. A Tokaj-hegyaljai borvidéken a szüret ugyan csak néhány hét múlva kezdődik el, de értesüléseink szerint az ottani termelők helyzete sem irigylésre méltó. Az idei termés - az elmúlt évekétől eltérően - bőségesnek ígérkezik, ám egyelőre nem tudni, hogy az ottani boros gazdák és szőlőtermelők elfogadható áron értékesíthetik-e termékeiket.

Nehézidők várnak a Nagykürtösi járás termelőire
Idén alig tizennyolc-húsz centet (5,40-6 korona) kínálnak a felvásárlók a szőlő kilójáért a Nagykürtösi járásban. A fehér szőlő olcsóbb, a vörös - minőségtől függően - valamivel drágább. A kínálat bőséges, ám értesüléseink szerint csupán a termés egyharmadára van igény. Mivel a nagyobb környékbeli borüzemek tavalyi tartalékaikat még mindig nem értékesítették, idén nem is kívánnak sok bort készíteni, ezért fognak kevesebbet felvásárolni a mostani szőlőtermésből. Nozdroviczky István lukanényei borász szerint egyes gazdák már azon gondolkodnak, jövőre felszámolják az ültetvényeiket, mert ilyen alacsony felvásárlói árak mellett már ráfizetéses a szőlőtermesztés. „Olyanról nincs tudomásom, hogy valakinek komolyabb összeggel tartozna felvásárló. Az viszont már biztosnak tűnik, hogy egy-két éven belül alaposan lecsökken a szőlőültetvények területe, mert nem éri meg vele foglalkozni. Az idei termés minőségben nagyon jónak mutatkozik, mennyisége valamivel a közepes alatt van. Úgy látszik, nehéz idők várnak a szőlőtermelőkre, ha ez így megy tovább“ - mondta Nozdroviczky. Reménytelen helyzetben a Lévai járás szőlészei A Lévai járásban szinte reménytelen a kistermelők helyzete, lehetetlen eladni a szőlőtermést. Az utóbbi három évben egyetlen cég vásárolt fel magángazdáktól, de idén valószínűleg már rájuk sem lehet számítani. A pozsonyi székhelyű Víno Levice Kft. kapacitása 20 millió kiló szőlő feldolgozását teszi lehetővé. Tavaly mintegy 150 ezer kilogramm szőlőt vettek kistermelőktől. 2009-ben viszont korlátozzák a kapacitást, legfeljebb 1,5 millió kiló szőlőre lesz szükségük. Ezért a nem szerződéses partnerektől nem vásárolnak. Az okok között szerepel, hogy a tavalyi bormennyiségnek még legalább a fele raktáron van, egyelőre nem sikerült értékesíteni. A cég főként a környező földműves szövetkezetekkel kötött megállapodást, innen bőven be tudják szerezni a szükséges szőlőmennyiséget. Korábban a csejkői Víno Nichtánál is értékesíthették a gazdák termésüket, ám 2006-től ez a cég már csak a saját 30 hektáros szőlőültetvényére támaszkodik. A közeli borászatok, mint a nyitrai, vagy a kistapolcsányi, szintén nem igényli a kistermelők szőlőjét. A verebélyi Vinanza cég, bár két körben is hirdet felvásárló akciót, főként a helyi termelőknek akar segíteni, tehát a Lévai járás termelői csak végszükség esetén kerülnének sorra. Értesüléseink szerint a felvásárlók a nagytermelőktől is csak néhány szőlőfajtát vesznek át, az ár 16-18 cent körül mozog, ami egyértelműen csökkenés az előző évhez képest.

Keveset fizetnek a párkányi régióban
A párkányi régióban is felröppent az a hír, hogy egyes kereskedők jóval a termelési ár alatt vásárolják fel a szőlőt, és mindössze 20 centet kínálnak kilogrammjáért. Benefi László szőlész és borász is hallotta ezeket a híreszteléseket. „Nagyon szép a termés, mégsincs kereslet az idei szőlő iránt, a legtöbb gazdának ugyanis még vannak tartalékai. Kevesen foglalkoznak felvásárlással, azt viszont kétlem, hogy valaki ennyiért odaadná a szőlőt, amivel dolgozott. Korlátozott mennyiségben ugyan, de én is foglalkozom felvásárlással két csehországi partnerem számára. Átlagosan 30 centért veszem át a szőlőt. Elsősorban az Irsai, a Morva muskotály és a Szenlőrinci iránt van kereslet“-nyilatkozott Benefi. A gazda szerint a párkányi régióban termelt szőlő értékesítésének egyik fő akadálya, hogy többségük nem alkalmas minőségi bor előállítására. A környékre jellemző Zöld veltelini és a Leányka nem igazán népszerű a nagyobb felvásárlók körében.

Nem kell a kürti termés
„A tavalyi évhez hasonlóan most is 137 hektáron termesztünk szőlőt, ám a termés eladhatatlan. Egy kiló szőlő leszüretelése 11 centbe kerül, a felvásárló pedig 16 centet kínál érte, félő hogy idén a tőkén marad a termés“ - mondta Kasnyik Tamás, a Kürti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Eladhatatlan a szlovák szőlő a hazai piacon, a feldolgozó üzemek nyolcvan százaléka nem kér belőle. „Gondot okoz a szőlő értékesítése, az áruházláncok azért zárkóznak el, mert nem tudjukegész évben biztosítani a termést. Görög szőlővel vannak tele a polcok“ - tette hozzá Kasnyik. Kürtön idén másodszor rendezték meg a Pincefesztivált, a termelők abban bíztak, növelni tudják a kürti borvidék szőlője iránti igényt. „Változtak a fogyasztói szokások, a vásárló nem a minőség, hanem az ár alapján választ, sokan inkább megveszik az olcsó bort, mint a drágább, minőségi italt. Jólesik, hogy az Új Szó foglalkozik a szőlőtermesztők problémájával, azzal hogy sok gazdát térdre kényszerít az ország jelenlegi mezőgazdasági politikája" - mondta Kasnyik Tamás.

Az olcsó külföldi bor kell, a perbetei szőlő nem

Katasztrofálisnak nevezte a szőlő értékesítése körül kialakult helyzetet Krutek Ottó, a perbetei szövetkezet főagronómusa, szőlész. „Még nevetségesen alacsony áron sem kell a szőlő, a környékbeli felvásárlók azt mondják, az elmúlt két év raktári készletei is a pincékben vannak még. A kereskedők külföldről behozzák az olcsó borokat, az Európai Unió egyes országaiban ugyanis ötször akkora támogatásban részesülnek a szőlőtermelők, mint nálunk, tehát nekik nem gond, ha olcsón veszik meg tőlük a termést“ - mondta a szakember. Megtudtuk: tavaly még átlagosan 12 koronát (40 cent) adtak a szőlő kilójáért, idén legfeljebb 20 centet (6 korona) kínálnak a hazai felvásárlók, már ha egyáltalán hajlandóak valamennyit megvásárolni. „Kiszámítottuk: szövetkezetünknek idén 300-400 ezer euró (9-12 millió korona) vesztsége lesz a szőlészetből. Nagytermelők vagyunk, 200 hektárnyi ültetvényünk van, és további 38 hektár újtelepítésünk. Érdekes, hogy az állam támogatja a szőlő telepítését, azzal viszont már nem törődik, mi lesz a terméssel“ -tette hozzá. A szüret a perbetei határban szeptember 20. körül kezdődik, a termés jónak ígérkezik, nincs gond a minőséggel sem. Krutek Ottó szerint csak legvégső esetben folyamodnak ahhoz, hogy a tőkén hagyják a termést.

Komoly gondok a galántai régióban
A galántai régióban a jókai Polagro vállalat számít az egyik legnagyobb szőlőtermelőnek. Morvai Vincétől, a vállalat menedzserétől megtudtuk, a szőlő értékesítésével náluk is komoly gondok vannak. „Sajnos eljutottunk oda, hogy várhatóan felszámoljuk a negyvenhektáros szőlőst, jelenleg a szeredi, récsei, bazini felvásárlók ugyanis csak 0,13-0,19 euróért (4-6 korona) hajlandóak megvenni a szőlőt. Ez az ár nem fedezi a kiadásokat se, csak a permetszer többe kerül - nyilatkozott Morvai. Az egyik felvásárlóval már szerződést kötöttek, az viszont kérdéses, hogy a szőlő árát mikor kapja meg a vállalat. Jókán is jobb az idei termés a tavalyinál, az árak viszont 0,09-0,13 euróval (3-4 korona) elmaradnak a tavalyitól. A vállalatban bort nem készítenek, a szőlőt kizárólag eladásra termesztik. Korábban Csehországba is szállították innen a szőlőt. (szasz, fm, guzsu, szaz, vkm, jéem)