Többet vagy kevesebbet adózunk januártól?

Az egységes, 19 százalékos jövedelemadó-kulcsnak köszönhetően januártól ugyan csökkennek a dolgozókra nehezedő átlagos adóterhek, a reform azonban nem mindenkinek jelent pozitívumot. Ha szigorúan csak a jövedelemadó hatását tekintjük, akkor a mainál jobb helyzetben lesznek az alacsonyabb bevételekkel rendelkezők és a többgyermekes családok. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy jövőre a hozzáadottérték-adó alsó kulcsát, ahová az élelmiszerek is tartoznak 14-ről 19 százalékosra emelik fel, és az energiaárak is drasztikusan nőnek, akkor nincs mit irigyelnünk ezektől a családoktól. Egészen más a helyzet a magasabb bevételekkel rendelkezőknél. Esetükben 38 százalékról esik vissza az adókulcs 19 százalékosra. Százezer koronás havi bevételnél ez már több mint 11 ezer koronás megtakarítást jelent. Ez azonban a társadalomnak csak az elenyésző része, hiszen már a havonta 25 ezer koronánál többet keresők is csak a gazdaságilag aktív lakosság 11 százalékát teszik ki.

Még a jövedelemadó szempontjából is nőnek azonban a terheik azoknak a gyermektelen családoknak, ahol a havi bruttó bevétel 11 500 és 21 200 korona között mozog. Mindezért a magasabb járulékterhek tehetnek, ezek ugyanis a mostani 12,8 százalékról 13,4 százalékra nőnek. Előnyben vannak azonban a gyermekes családok. Ezek esetében ugyanis az egyik szülő fél százalékponttal csökkentheti a járulékait minden egyes gyermek után, egészen a nyolcadik gyermekig.

Kevesebbet adóznak azok is, akiknek eddig 10 százalékos volt az adókulcsuk. Az új adótörvény ugyanis növeli az adózatlan alapot, a jelenlegi évi 38 760 koronáról 80 832 koronára. Havi lebontásban ez azt jelenti, hogy míg eddig havi bevételeinkből 3230 korona után nem adóztunk, jövőre ez 6736 korona lesz. Ezt az összeget azonban évről évre növelik majd, a létminimum nagyságának függvényében. Az adózatlan alapot ugyanis a törvény nem határozza meg abszolút számban, csak azt jegyzi meg, hogy az adózatlan alap a létminimum 1,6-szorosa. Hasonló összeggel csökkenthetjük a megadóztatott részt az állástalan házastársunk után is. Januártól ugyanezt azonban már nem tehetjük meg a gyermekünkre hivatkozva, esetükben ugyanis ezt az adóbónusszal váltják fel.

Januártól az adóbónusznak köszönhetően az egyik dolgozó házastárs 400 koronával növelheti havi tiszta bevételeit minden egyes gyermeke után. Ennek köszönhetően akár még az adózó kaphat pénzt az államtól. Egy 6080 koronás minimálbérrel rendelkező, háromgyermekes szülő így 1255 koronával kap többet, az idei évhez képest. A munkáltató ezt a többletet is havonta hozzászámítja a fizetéshez. Korábban többen ugyanis aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ezt egy összegben, csak az év végén kapják meg az alkalmazottak.

Hogy pontosan milyen kihatása is lesz a jövő évi adóreformnak az egyes bevételi csoportokra? A pénzügyi elemzők, a reform jelenlegi elemeit figyelembe véve, már elkészítettek egy előzetes felmérést arról, mire is számíthatunk az újévben. (mi)