Többet tettek a gazdaságért

A pozsonyi INEKO gazdaságkutató intézet felkérésére hatvan hazai gazdasági szakember és újságíró negyedévente értékeli a kormánynak és egyéb közigazgatási intézményeknek a gazdaságfejlesztés érdekében tett cselekedeteit. A szimpátiaindex minden besorolt eseménynél plusz és mínusz 300 pont között alakulhat, majd a húsz leggyakrabban említett lépés alapján számolják ki az ún. HESO-indexet, amely a tavalyi év utolsó negyedévében 59,7 pont lett. Ez egyben azt jelenti, hogy az illetékesek az idén leggyengébbnek bizonyult harmadik negyedév után az év vége felé kissé belehúztak, az említett érték az első negyedéves 69,4 pont után a második helyet jelenti 2001-ben. Az évvége legjobban sikerült eseményének 136 ponttal a haderőreform koncepciója bizonyult. Ennek két oka is van. A létszám és haditechnika-csökkentés a katonai kiadásokat az ország lehetőségeihez szabná. Ezenkívül az első jó minőségű stratégiai koncepciónak minősítették, hozzátéve: ilyenekre más területeken (egészségügy, oktatásügy, szociális ügyek, bíróságok) is nagy szüksége lenne az országnak. Negatívumként jelenik meg a hivatásos hadsereg létrehozásának a költsége, illetve az új vadászgépek vásárlására tervezett 80 milliárd korona. Jó visszhangja volt az állami alapok megszüntetésének, ez 117,8 pontot kapott. Ily módon áttekinthetőbbé váltak a közkiadások A rendszert viszont ki kell egészíteni a játékszabályokkal, amelyek például megakadályozzák, hogy a minisztériumok a nekik juttatott többletforrásokat más célokra használják fel. Ezenkívül kénytelenek voltak átvenni az alapok menedzsmentjét, így egyelőre nincs remény arra, hogy sikerül lefaragni az ilyen jellegű kiadásokat. A harmadik helyen 116,9 ponttal a személyi jövedelemadó egy százalékának jótékony célra juttatása szerepel. Főként azt értékelték nagyra az elemzők, hogy a szlovák adórendszerben első alkalommal jelent meg olyan elem, amikor a polgár maga dönt adója sorsáról. Ettől azt is várják, hogy az emberek elgondolkoznak a környezetükben tevékenykedő ilyen jellegű szervezetekről. A másik odalon viszont hangsúlyozták, hogy valójában nagyon kis összegekről van szó, így ez ténylegesen keveset segít a civil szektornak. A sort egy olyan intézkedés folytatja, amelyet a kormánykoalíció már régóta ígérgetett, de javaslat szintjén is csak a megbízatási időszak végén került asztalra. Eszerint a korrupció egyik melegágyaként számon tartott állami licenszek és kiviteli engedélyek kiadását árverés formájában intéznék, kiküszöbölve ezzel a hivatalnoki szubjektivitást. A viszonylag alacsony 95,8-es pontérték oka, hogy sok szakértő szerint egyáltalán nem lenne szükség ilyen jellegű adminisztratív akadályokra. Ezt követi a biztosítási törvény módosítási javaslata, amely az ilyen cégek gazdálkodásának vizsgálatát a leányvállalatokra is kiterjesztené (így jobban ellenőrizhető, mit tesznek a rájuk bízott pénzzel). Bekerültek viszont költségnövelő elképzelések is, mint a garanciaalap vagy a brókercégek anyagi felelősségvállalása. Jó ötletnek tartják az elemzők a biztosítási felügyelet hatásköreinek bővítését, de a hazai tapasztalatok alapján a felügyelet megbízhatósága főként az alkalmazottak munkájától függ. Szimpatikus volt a Bírósági Tanács felállítását célzó javaslat is. Ez erősítené a bíróságok függetlenségét, azzal, hogy az államfőnek javaslatokat tenne a bírók kinevezésére, a tisztségviselők választására, valamint az eljárási szabályokra. Az elemzők szerint a javaslat sajnos nem jelentene megoldást a bíróságok két legnagyobb problémájának, a működés rossz hatékonyságának és a korrupciónak a kezelésére. A tíz legjobbnak ítélt intézkedés között ezenkívül az IRB eladása, a televíziós konkurencia erősítése (TV Global), a női nyugdíjkorhatár emelésének javaslata, és az uniós csatlakozást gyorsító kormányzati hatáskörök megítélése szerepelt. A vert mezőnyt, mínusz 95,8 ponttal a gázművek privatizációs koncepciójának megváltoztatására irányuló javaslat vezeti, a bizottság szerint a pályázat zárószakaszában minden ilyen jellegű felvetés nagyon káros. A sort a kassai városi adósság állami pénzből tervezett szanálása folytatja (a városi erdők megvásárlása), mivel ez minden nagy lábon élő önkormányzat számára precedenst teremtene. Kérdéses az erdők valódi értéke is, mert ennek versenytárgyaláson kellene kialakulnia. Negatív értékelést érdemelt ki a postatörvény, amely 1 kilogrammos tömegig monopóliumot biztosított az állami vállalatnak. Hasonló vélemény alakult ki egy másik ilyen jellegű beavatkozásról, mely az év végéig megtiltja a bírósági végrehatást az egészségbiztosítókban. Meglepően enyhe elítélés jutott viszont az étkezési jegyekkel kapcsolatos botránynak. Sokak szerint az egész rendszer rossz és az ügyön csak a jegyekkel foglalkozó cégek nyernek. Emellett a tényt, hogy a jegyeket sokan étkezés helyett másra használják fel, csak mellékes problémának ítélték.