Talpra állt a szövetkezet

„Sokan megkérdezték tőlem, miért vállaltam az elnökséget egy veszteséges szövetkezetben. Erre azt válaszoltam, ismerem a szőgyéni emberek mentalitását, munkabírását, tudom, hogy velük lehet dolgozni, eredményeket elérni. Persze, döntésemben az is szerepet játszott, hogy 1967-től a szövetkezetben dolgozom, ismerem az összes ágazatot” – indokolja lépését Dékány József. Elnökként két-három hónapon keresztül ideje jelentős részét tárgyalásokkal töltötte: a hitelezőket próbálta meggyőzni, vonják vissza a szövetkezet ellen tett feljelentésüket. „Tizennyolcan adtak bíróságra. Minden egyes feljelentőt felkerestem, és elmondtam, jobban jár, ha megegyezünk, ugyanis ha csődbe megy a szövetkezet, nincs garancia arra, hogy megkapják a pénzüket. Sikerült mindenkivel megállapodnunk. Még egy ilyen év, mint az idei, és törlesztjük a teljes adósságállományt” – véli az elnök, akinek egyik kedvtelése a fényképezés. Amikor átvette a szövetkezetet, végigjárta a telepeket és megörökítette az akkor uralkodó állapotot. Lefotózott mindent, az épületeket, gazdasági udvarokat és a termőterületet. Egyébként a 2826 hektár termőterületből ezer hektár tavaly tavasszal még nem volt felszántva. Ez az egész évi termésre rányomta a bélyegét. „Tavaly 8-900 hektáron termesztettünk kukoricát, az átlaghektárhozam alig érte el a 30 mázsát. Idén viszont egy hektárról 50-60 mázsára számítunk. Nagyon nehéz esztendő volt a tavalyi. Voltak olyan időszakok, amikor nem tudtunk fizetni a tagoknak. Mérlegelnünk kellett, hogy elvégezzük-e a szántást és a vetést vagy fizetünk. Úgy döntöttünk, szántunk és vetünk, az embereknek pedig megígértem, ha késve is, de a ledolgozott munkabért mindenképp megkapják. Hittek nekem, és én álltam a szavam. Fizetést mindenki kapott. Hosszú idő után elértük, hogy az idei évet nyereséggel zárja a szövetkezet” – fűzi hozzá nem kis büszkeséggel.

A szőgyéni szövetkezet 1949 és 1950 fordulóján alakult, a kezdetekben kizárólag növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A hatvanas években a szövetkezet mintegy 4100 hektáron gazdálkodott és 520 embernek biztosított munkát. A legtöbb munkavállalót a 70-es és 80-as években foglalkoztatta, ekkor egyesült a barti szövetkezettel és a tagok száma elérte a 920-at. A 90-es évek elején szétvált a két szövetkezet, a szőgyéniben maradt 400 alkalmazott, számuk az évek során fokozatosan csökkent. Jelenleg 230-240-en dolgoznak a szövetkezetben, ugyanannyian, mint tavaly. A rendszerváltás utáni években sokan kivették a földjüket a „közösből”, s az ország több mezőgazdasági vállalatához hasonlóan komoly problémát jelentett a pénztelenség, a termés értékesítése.

„A szövetkezet 1993-1994-ben belekezdett egy óriási beruházásba: új tehéntelepet épített, ami 40 millió koronát emésztett fel. Én akkor kézzel-lábbal tiltakoztam ellene, hiszen abban az időben országszerte csökkentették, sőt, sok helyen meg is szüntették a szarvasmarha-tenyésztést. Amióta működik a tehéntelep, újabb 40-50 millió korona veszteséget termel. Valamikor a szövetkezetnek 1200 fejőstehene volt, ez a telep 600 darabra készült és 230 állat van benne” – mondta az elnök.

A szövetkezet összterülete jelenleg 3430 hektár, ebben benne van a termőföld, a géppark, a gazdasági udvar. 2001-ben az őszi búzát 550 hektáron, őszi árpát 50 hektáron, őszi repcét 60 hektáron, napraforgót 350 hektáron, magra való kukoricát 750 hektáron, silókukoricát 150 hektáron, lucernát pedig 226 hektáron termesztettek. „220 hektáron van szőlőnk és 10 hektáron új telepítésre készülünk, 35 hektáron van szilvásunk, őszibarack 35 hektáros területen, 15 hektáron meggy, 5 hektáron pedig nyári alma van” – sorolja az elnök. Nem akarja elkiabálni és számokat sem szívesen árul el, de úgy néz ki, idén valóban jó évet zárnak. Szőlőből idén egy hektárról 108 mázsát szüreteltek le, míg tavaly az átlag hektárhozam 40 mázsa körül mozgott. Idén éppen a szüret okozott fejtörést az elnöknek, hiszen a 230-240 tagot foglalkoztató szövetkezetben mindössze hatvan személy dolgozik a gyümölcsösben, ők pedig képtelenek voltak megbirkózni a szőlő leszüretelésével. „Egy mázsa leszedéséért hetven koronát fizettünk. Ez azt eredményezte, hogy naponta 150-en szedték a szőlőt. A szüretbe beszerveztük a zselízi börtön elítéltjeit is, akiket saját autóbuszunkkal hordtunk dolgozni. A párkányi körzeti munkahivatallal megszerveztük, hogy a környékről az állástalanokat is bevonjuk a szüretbe. Elrendeltük, hogy minden szövetkezeti tag, függetlenül attól, milyen részlegen dolgozik, köteles 12 mázsát leszüretelni, természetesen nem ingyen. Végül sikeresen elvégeztük a szüretet. A szőlő értékesítésével sem volt probléma, a termés zömét Csehországba adtuk el, a felvásárlók ugyan nem fizettek azonnal és készpénzzel, de jelentős összeget előlegként folyósítottak” – teszi hozzá az elnök.

A szövetkezet 26 éve foglalkozik egy magyar húshibrid sertésfajtával, amelyet a világ 12 országában tenyésztenek, de Magyarországon kívül egyedül a szőgyéni szövetkezetnek van engedélye az ún. KA-HIB (ezt a kaposvári egyetemen nemesítették) fajta tenyésztésére és forgalmazására. A szövetkezetnek 5 ezer darab befogadására alkalmas sertéstelepe van. „Évente 500 kocával dolgozunk, idén úgy döntöttünk, hogy a leválasztott kismalacokat eladjuk. Nem jártunk rosszul, hiszen 90-100 koronás kilónkénti áron tudtuk értékesíteni az állatokat. Elküldtünk negyven leválasztott malacot a nyitrai egyetemen működő tesztelő állomásra, ahol kimutatták, hogy az állatok napi 960 grammos súlygyarapodást érnek el, holott a szlovákiai átlag 500-600 gramm között mozog. Ez nem kis eredmény, és már kezd beivódni a szlovákiai köztudatba, hogy a szőgyéni szövetkezetben ilyen malacokat tenyésztenek” – dicsekedik az elnök.

Ami a munkavállalók szemszögéből különösen jó hír: a szövetkezetben az utóbbi másfél év alatt a bérek átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. Az elnöknek a jövőre nézve is rengeteg terve van. Szeretne egy gyümölcsfeldolgozó üzemet létesíteni, sőt a Szőgyénben működő polgári társulással közösen azt tervezik, hogy idővel felújítják az egykori szőgyéni állatvásárokat. Állítja: ebben a szövetkezetben vannak tartalékok, a cégnek van jövője. Dékány József szerint nagyon sok múlik az embereken. „Bebizonyosodott, hogy a szövetkezet tagsága szorgalmas emberekből áll, olyanokból, akik szeretnek és tudnak is dolgozni” – tette hozzá. S ez nemcsak a tagokra, hanem az elnökre is érvényes. Évekkel ezelőtt a szőgyéni művelődési házban továbbképzést szerveztek a mezőgazdaságban dolgozók számára, az oktató Dékány Józsefet emlegette példaképként, aki akkor csoportvezetőként 78 ember munkáját irányította és az adminisztrációs teendőket, a könyvelést is saját maga végezte, holott abban az időben egy csoportvezető átlagosan 25 személlyel dolgozott.