Szigorúbb feltételek a jelzálog piacán

Január végén már 22,1 milliárd euróra rúgott a lakosság által felvett lakásalapú hitelek volumene, ami közel 15 százalékos növekedés 2016 első hónapjához képest – jelentette a Szlovák Nemzeti Bank. Idén januárban 617 millió euró értékben vettünk fel lakáshitelt, ami egyenesen 60 százalékkal haladja meg az előzi évit, s egyben jól jelzi, hogy az ügyfelek még a szigorúbb feltételek bevezetése előtt szerettek volna hitelhez jutni. Nem véletlen a roham, hiszen napjainkban történelmi mélységben vannak a kamatok, 1,40–1,50 százalékért kínálják a 3 éves lekötésű jelzáloghitelt, amire még sohasem volt példa. 

Korlátozott hitelek 

Lássuk az érdemi változásokat! Érezhetően visszaszorítják az ún. 100 százalékos jelzáloghitelek arányát, vagyis azokét, amikor is az igénylő által kiszemelt ingatlan vételárának teljes összegét meghitelezik. Márciustól már csak minden 10. tartozhat ebbe a kategóriába, egyre inkább a maximum 80%-os hitelek dominálnak, ezek részaránya fokozatosan nő. A hiteligénylőnek az eddigi 3 hónap helyett 6 hónapra visszatekintő jövedelemigazolást kell felmutatni, a nettó bérből pedig levonják a létminimum összegét (ha családfenntartóról van szó, akkor az eltartottakra vonatkozó összeget is). Ez még nem minden, ugyanis figyelembe veszik a kliens már meglévő egyéb törlesztőrészleteit, beleértve a lízinget is. 

Stresszteszt és tartalék 

Az igazi újdonság most jön: a banknak márciustól figyelembe kell vennie, hogy az ügyfélnek legyen pénzügyi vésztartaléka, azaz nem elegendő a létminimum levonása, hanem a maradék nettó összegből még 5 százalékot el kell különíteni egyfajta szimbolikus tartalékként. Ezt egy konkrét példán keresztül illusztráljuk: a kliens nettó havi bevétele 1000 euró, a levont aktuális egy főre jutó létminimum 200 euró, vagyis a fennmaradó 800 euró 5 százalékát, ami esetünkben 40 euró, félre kell tenni – igaz, szabadon felhasználható. Az 5 százalék júliustól 10 százalékra, 2018 elejétől 15-re, végezetül 2018 júliusától 20 százalékra nő, ami – maradva képzeletbeli ügyfelünknél – már havi 160 eurót jelent. S ha ez még nem volna minden, a bankok egyfajta stressztesztnek vetik alá a kérelmezőket, ami azt jelenti, hogy megvizsgálják, vajon magasabb kamatszint mellett is képesek-e törleszteni. Napjainkban 1,5 százalék környékén mozognak a hitelkamatok, ezek a jövőben az infláció miatt határozottan emelkedhetnek. Ebből kifolyólag a pénzintézetek megnézik, vajon a bérünkből futja-e a mostaninál 2 százalékponttal magasabb kamat törlesztése is. Hosszú távon a 2 százalékpont csinos különbséget teremt a havi törlesztő terén. Végezetül a jelzáloghitelek futamidejének felső határát 30 évben maximálták.