Vélemény

Búcsú a kamatoktól?

Minden lakásvásárló álma, hogy a bankja kamat nélküli jelzáloghitelt ajánljon fel neki.
Dudás Tamás

2019. augusztus 21. 19:00

Többségünk számára ez továbbra is álom marad, viszont a dán Jyske Bank még ennél is jobb ajánlattal jelentkezett az elmúlt napokban. Dánia harmadik legnagyobb bankja ugyanis elsőként a világon -0,5 százalékos kamattal kínál tízéves jelzálogkölcsönt.

Igen, a negatív kamat pontosan azt jelenti, amire gondolunk: az adósok összességében valamivel kevesebbet fizetnek vissza a banknak, mint amennyit tőle kölcsönöztek. 

Hogy ez mennyire szokatlan, jól mutatja az is, hogy a bank a jelzáloggal kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok közé felvette az „Igen, ön jól olvasta!” és az „Ez hogy lehetséges?” mondatokat. 

És tényleg, hogy lehetséges ez? Azt már megszoktuk, hogy a legutóbbi globális gazdasági válság óta az alacsony kamatok korában élünk, de az, hogy a bank fizessen az adósoknak azért, hogy hitelt vegyenek fel nála, ez azért mégis csak új. A válasz természetesen a nemzetközi pénzpiacok jelenlegi állapotában rejtőzik, ahol jelenleg túl sok befektetni való tőke van, és ezért a befektetők készek nagyon alacsony, vagy akár negatív kamatok mellett is kölcsönözni a bankoknak, vállalatoknak és kormányoknak egyaránt. A Jyske Bank pontosan ezzel magyarázza a képtelen ajánlatot, ugyanis a pénzügypiacon negatív kamatokkal tud tőkét szerezni, és ezt a megtakarítást adja tovább klienseinek. Persze valószínű, hogy a különféle banki illetékek miatt az adósok végül az alaphitel összegénél valamivel többet fognak visszafizetni, de az ajánlat így is több mint csábító. 

A Jyske Bank esete egyedi, de a jelzáloghitelek átlagos kamata egész Európában történelmi mélyponton van. Júniusban az európai átlag 1,65 százalék volt, de találunk olyan országokat is, ahol a kamatok kezdik megközelíteni az 1 százalékos határt. 

Szlovákia sem kivétel, a jelzálogkamatok nálunk is történelmi mélyponton vannak, és nemcsak az állampolgárok jutnak alacsony kamatú hitelekhez, hasonló a helyzet az államkötvények piacán is.

Ezek hozama is történelmi mélypontra süllyedt, és vannak országok, melyek kötvényeinek a hozama az utóbbi hetekben a negatív tartományba süllyedt. Azaz ebben az esetben is érvényes, hogy a befektetők fizetnek azért, hogy államkötvényeket birtokoljanak. 

Ha mindez nem tűnik teljesen normálisnak az olvasó számára, akkor teljesen igaza van. A jelenlegi kamatkörnyezet minden, csak nem normális. Ez a jegybankok kamatpolitikájának következménye, a mi esetünkben az Európai Központi Banké. Az eurózóna alapkamata már hosszú évek óta nulla, és az elmúlt években az EKB egyéb, nem standard műveletekkel még több tőkét pumpált a pénzpiacokra. A cél ezzel az eurózóna gazdasági teljesítményének segítése volt, de a gazdasági adatok azt mutatják, hogy az eurozóna ennek ellenére is gyengélkedik. Ezért a közeljövőben szinte kizárt, hogy az EKB kamatot emeljen, ellenkezőleg: az elemzők és a befektetők nagy része azt várja, hogy szeptemberi ülésén olyan további intézkedéseket jelent be, amelyek támogatnák a gyengén muzsikáló euróövezetet. Ezt megerősíteni látszik Olli Rehnnek, a finn jegybank elnökének, legutóbbi interjúja is, melyben arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank szeptemberben olyan monetáris csomagot jelent be, amely meghaladja a piacok várakozásait. 

Mindent összegezve az alacsony kamatok ideje még biztosan nem ért véget.

Legtöbbünk ugyan nem jut negatív kamatú jelzáloghitelhez, de a rekordalacsony kamatok még kitartanak az elkövetkező hónapokban, talán években is. Most olyan időket élünk, amelyben adósnak lenni jó, megtakarítónak azonban már nem annyira.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Keserű hazai DAC-vereség a vásári hétvégén

Bugár: még meglehet az öt százalék

Bemutatta programját a PS-Spolu: két új minisztériumot is létrehoznának

Bányák bezárásával a klímaváltozás ellen

Ophelia, Zsanett, Hedvig

Megduplázódhat a katasztrófák károsultjainak száma 2050-re a globális felmelegedés miatt

Legfrissebb galériák
Olvasta már?