Számítottunk a megszorításokra

Az október első napjaiban készített közvélemény-kutatás során sorban dőltek meg a rekordok. Eddig soha nem történt meg, hogy a megkérdezetteknek csak kevesebb mint a fele gondolta volna, hogy az elmúlt 12 hónapban romlott az ország gazdasági helyzete. A mostani 49 százalék 16 százalékponttal kevesebb, mint három hónappal ezelőtt. Kilenc százalékkal többen vannak azok is (35 százalék), akik szerint ebben az időszakban javult a helyzet. Változás következett be az elkövetkező 12 hónappal kapcsolatos várakozásban is. Bár még mindig minden második ember a gazdasági helyzet romlásától tartott, a javulásában reménykedők aránya 11-ről 21 százalékra nőtt. Ismeretes tény, hogy az elmúlt hónapokban az infláció nagyon alacsony volt, ami a felmérés során is tükröződött. A megkérdezettek 43 százaléka érzékelt alacsony áremelkedést, és mindössze 13 százalék szerint növekedtek az árak jelentősen. A jövőt illetően viszont az embereknek már október elején sem voltak illúzióik, bár a változatlan helyzetet várók aránya 45 százalék volt, az eddiginél gyorsabb inflációra számítók aránya 40 százalékra ugrott. Ilyen várakozást a statisztikai hivatal utoljára a 2001-es év eleji nagy áremelések előtt mért csak.

Optimistábbá váltak a megkérdezettek a munkalehetőségekkel kapcsolatban, az a tény, hogy csak minden második válaszadó tartott a munkanélküliség további növekedésétől, rekordnak számít. Ebben a tekintetben egyébként lassan oldódnak a görcsök, ami nem csoda, hiszen a Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikája szerint a munkanélküliség nyolc hónapja folyamatosan csökken. Fordulat következett be a háztartások anyagi helyzetének megítélésében. Elsőként történt meg, hogy az elmúlt 12 hónap értékelése során nem voltak többségben a helyzetük romlásáról beszámolók: egyaránt 41 százalék volt azok aránya, akik szerint ebben az időszakban a helyzetük változatlan maradt, illetve romlott. A jövőt illetően viszont már nem mutatkoztak ennyire optimistának az emberek, két év múltán 41 százalékkal újra a pesszimistáké a legnagyobb csoport, 39 százalék számít változatlan helyzetre, 16 százalék pedig javulásra.

A statisztikai hivatal elemzése szerint október elején már érződött annak a kampánynak a hatása, amellyel a hivatalos szervek a keményebb reformok, illetve az uniós tagság következményeire igyekeztek felkészíteni a lakosságot, a fogyasztói hangulat összesített indexe így mínusz 25,8-re sikerült. Ez továbbra is jelentős pesszimizmusra utal, bár tavaly ilyenkor ez még mínusz 31,4 volt. A válaszok alapján a statisztikai hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy a legkomolyabb javulást a országos gazdasági helyzettel, a munkanélküliség csökkenésével és a háztartások megtakarítási lehetőségeinek javulásával kapcsolatban tapasztalták. Az Európai Unió metodikájával készített felmérés nemzetközi szempontból is jó összehasonlítási lehetőséget enged meg. A tagjelölt országok fogyasztói hangulatának átlaga októberben mínusz 22 volt, vagyis nálunk még ennél mindig pesszimistább a lakosság. Az élen ezúttal a lettek, a magyarok és az észtek végeztek. Csehországban egyre inkább romlik a hangulat, októberben mínusz 10 pontot mértek. A sort már hónapok óta a lengyelek zárták, bár az ottani októberi mínusz 30 pont már javulásnak számít. Nem teng túl az optimizmus az Európai Unió országaiban sem, a mínusz 10-es átlag komoly romlásnak számít, a portugálok rossz hangulata (mínusz 42) például rekordokat döntöget. A nagy országok közül a németek a szeptemberi javulás után újra visszasüllyedtek az egész évben mért mínusz 11 pontra, a franciák kitartottak a mínusz 17 pont körül, a briteket viszont nem választotta el sok az optimista sávtól (mínusz 2). Osztrák szomszédaink kitartóan optimisták, plusz 5 pontjuknál csak a skandináv országokban mértek jobb hangulatot.