Stagnál az ipari parkok építése

A kenyheci ipari parkban idén szeptemberben átadott, 100 embernek munkát adó új csarnokban autóalkatrészeket gyártanakTASR felvételAz ipari parkok az 1920-as években jöttek létre először Angliában és az Egyesült Államokban. Ott, ahol a területek nem voltak alkalmasak mezőgazdasági termelésre, viszont közelben volt például autópálya, folyó, távvezeték. Viszonylag szerény befektetéssel így nagy ingatlanhasznosítási nyereséget lehetett elérni.

A 70-es években változott a helyzet: az energiaválság ipari struktúraváltást is szükségessé tett és a környezetvédelem szempontjai is előtérbe kerültek. Felismerték, hogy egy ország sem tudja lecserélni egyszerre a teljes iparát, de kisebb egységekben, ipari parkokban fokozatosan végrehajtható a struktúraváltás. A Ruhr-vidék iparát, amely kifejezetten nehéziparon, szénbányászaton, kohászaton alapult, mozaikszerűen, ilyen ipari parki konstrukcióval alakították át. Az ipari parkok nyugaton már a negyedik generációnál tartanak, ami azt jelenti, a szolgáltatás vált meghatározóvá, olyan szervezetek jelentek meg, melyeknek funkciója elsősorban az irodatechnikán, a tervezésen, az informatikán alapul.

Tájainkon még a hagyományos ipari tevékenység a meghatározó, de számolnunk kell azzal, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az új technológiák, az elektronika, az informatika, stb., s a későbbiekben mind fontosabb szerephez jutnak a szolgáltatási funkciók. Az ipari park tulajdonosa legtöbb esetben az önkormányzat, amely létrehoz egy gazdasági társaságot a park menedzselésére. A menedzsment fő feladata a kezdeti időszakban az infrastruktúra kiépítése és a tőkeszervezés. Mind több parknál lesz azonban meghatározó a szolgáltatások kiépítése, hogy ezáltal is a parkokba települt cégek tevékenységének költségeit csökkenteni lehessen.

Az ipari park és az önkormányzat (tulajdonos) egyaránt érdekelt abban, hogy minél több cég települjön a parkba. Motiváló tényező a munkaalkalmak megteremtése, az hogy a térség polgárainak perspektívát adjon az önkormányzat. Fontos, hogy minél több tőke jelenjen meg a parkban. Prospektusok, és internetes honlapok készülnek, aktív, igen szerteágazó marketingmunka folyik ennek érdekében. Lassan létrejön az együttműködés is a parkon belüli cégek között. Bizonyos részfeladatok szolgáltatásként vehetők igénybe a parkon belül, így a szállítás, az étkeztetés, az őrzés-védés, melynek révén csökkenthetők a fajlagos költségek. A lényeg az ipari park alapvető funkciója, hogy az ott folyó tevékenység minél versenyképesebb legyen. Az EU integrációt, annak szempontrendszerét, törekvéseit figyelembe véve rendkívül fontos szervezeti forma tehát az ipari park. Nemcsak a betelepült cégek számára nyújt lehetőséget a gazdaságosabb termelésre, hanem a vonzáskörzetében is munkát tud adni az ott élő kisvállalkozók részére, akik beszállítókká válhatnak, kijuthatnak a nemzetközi piacra, segíthetnek abban, hogy kiállításokon jelenhessenek meg.

Szlovákiában jelenleg reálisan csak öt ipari park működik az országban: Dévényújfalun, Diószegen, Lozornón, Verebélyen és Kenyhecen, összesen mintegy 150 hektáron. Összehasonlításképpen Lengyelországban 14 különleges ipari zóna található, összesen 6 ezer hektáron. Magyarországon az 50 ipari park 4 ezer hektárt foglal el, és támogatásukra az állam évente 120 millió eurót fordít. Csehországban 10 vámmentes zóna található, és csak 2000-ben 11 millió eurót fordított az állam 34 ipari park létrehozására. Szlovákia idén 150 millió koronát szán az ipari parkok támogatására, amiből eddig a valóságban még csak 17 millió koronát használtak fel, és azt is a nagyszombati Peugeot autógyár építésére.

A kormány nemrég tárgyalta meg az új parkok alapításának lehetőségét. Eszerint az országban 66 olyan település található, ahol ipari parkot lehetne létesíteni. Ezek összterülete együttesen elérhetné az 5 ezer hektárt. A legnagyobb ipari park várhatóan az erdőháti (Záhorie) lesz, mintegy 855 hektáros területen. Kelet-Szlovákiában a legnagyobb ilyen beruházás a kenyheci ipari park lesz, 400 hektáron. Nyitrán rögtön három ponton, Zobordarázson, Molnoson és Zoboron is épülne ipari park, öszszesen több mint 200 hektáron. Az állam számára már csak azért is fontos lenne, hogy az említett ipari parkok közül a lehető legtöbb jöjjön létre, hiszen a 2007-ig tartó időszakban közvetve vagy közvetlenül ennek köszönhetően 18 ezer új munkahely jöhetne létre.

Rimaszombaton a csődbement Gömöri Gépgyár területét tervezi igénybe venni egy ipari park kiépítésére az R.B.M. Production (RBMP) társaság. A területet a cég tavaly vette meg a csődeljárás során. Az eredeti tervek szerint az építkezéseknek már javában folynának, ám jelenleg még csak a befektetőkkel tárgyalnak. Eddig mintegy ezer befektető szólítottak meg, akik közül 14-gyel tárgyaltak. A két hazai érdeklődőn kívül, a legtöbben Dániából jelentkeztek. Többségük a gépiparban vállalkozik, de vannak köztük bútor- és textilipari cégek is. Eddig egyetlen szerződést sem írtak alá. Az ipari park 20,65 hektáron feküdne, és a volt gyárépületeken kívül magában foglal egy 5,3 hektáros szabad területet is. Ha az ipari parkban beindulna a termelés, és a teljes kapacitást sikerülne kihasználni, akkor mintegy 3 ezer új munkahelyet lennének képesek létrehozni.

Miért maradtunk le a környező országokhoz képest az ipari parkok létesítésében? A szakemberek szerint az egyik legnagyobb akadály épp a törvényi háttér. Az ipari parkokról szóló 2001-es törvényt ugyan idén módosították, azonban még így sem felel meg a községek és befektetők elvárásainak. A községeknek továbbra is a legnagyobb gondot az okozza, hogy az összköltségek 30 százalékát nekik kell állniuk. Nem kevésbé elhanyagolható azonban az sem, hogy Szlovákiában sok község csak azért alapít ipari parkot, hogy bármi áron befektetőt csalogasson a térségbe, holott egyáltalán nincsenek felkészülve a fogadásukra. (mi, m)