Spóroljunk a nyugdíjra

A demográfiai mutatók alakulása alapján arra számíthatunk, hogy Szlovákiában 30 év múlva minden egyes gazdaságilag aktív lakosra átlagosan 1,2 nyugdíjas juthat. Az államnak a jövőben egyre nagyobb terhet jelent majd a nyugdíjakra fordított összeg előteremtése, így aki méltányos megélhetést szeretne biztosítani az idősebb éveire, annak már most gondolnia kellene a jövőre. A Partners Alapítvány most közzétett elemzése szerint azonban a lakosság nagyjából fele egyáltalán nem törődik azzal, miből is tengeti majd nyugdíjas éveit.  „Az általunk megkérdezettek alig 51 százaléka gondolkodik hosszabb időtávban, ők átlagosan 64 eurót tesznek félre. A rendszeresen takarékoskodók 45 százalékának elérési életbiztosítása van, amelynél akkor fizetik ki a biztosítási összeget, ha a biztosított a tartam végén életben van. A második nyugdíjpillérben a megkérdezettek 27, a harmadikban 13 százalékuk spórol. Az emberek nagyjából 6 százaléka ingatlanba fekteti a pénzét, és csak 5 százalékuk bízik a befektetési alapokban” – nyilatkozta Juraj Juras, a Partners Alapítvány kezelője.  Optimális megtakarítás  A kérdésre, hogy az említett 64 eurós megtakarítás elegendőnek számíte, az elemzők szerint nem lehet egyértelmű választ adni. „Az optimális megtakarítás kiszámításához az illető életkorát kell elosztani hárommal, a kapott összeg az illető bevételeinek azt a százalékos arányát jelzi, amelyet félre kellene tennie. Példaként egy 30 éves személy említhető. A fent jelzett képlet szerint neki a bevételek 10%-át kellene félretennie, vagyis ha havi 700 eurót keres, 70 eurót” – mondta Andrea Straková, a Partners Group SK pénzügyi szakértője.  „Az emberek többsége ma nem tesz különbséget a megtakarítások és a befektetések között, ami súlyos hiba” – tette hozzá Straková. Szerinte a nagy többség konkrét célra, autóra, lakásra spórol, és ha megvan a kívánt összeg, lenullázza a számláját. „Nem ismerek olyan embert, aki a puszta megtakarításnak köszönhetően gazdagodott volna meg, hiszen a 3%-nál alacsonyabb hozamú megtakarítások hozamát elviszi az infláció” – állítja a Partners Group SK pénzügyi szakértője. „Az összes felmérés azt mutatja, hogy Szlovákiában a lakosság nagy része a nyugdíjas éveire is a biztos, ám elenyésző hozamot biztosító bankszámlákon kamatoztatná a pénzét, esetleg részvényeket vagy aranyat vásárolna. A befektetési alapokat a nagy többség messzire elkerüli, miközben ezek közül eddig még egyetlen sem ment csődbe” – emlékeztet Straková.  Több mint 600 alap  A befektetési alapok nagy előnye, hogy a kisebb befektetők is biztonságosan tudják befektetni vagyonukat, a pénzt pedig szakértők kezelik. Szlovákiában jelenleg több mint 600 befektetési alap működik, a konzervatívaktól a kockázatosabbakig. Mit kellene figyelembe venni a kiválasztásuknál? Straková szerint az optimális befektetés kiválasztása nagy odafigyelést igénylő feladat. Általános szabály, hogy rövidebb távra (néhány hónapra) nem ajánlatos magasabb kockázati körbe tartozó befektetéseket (például részvényalapokat) választani, érdemes inkább alacsonyabb kockázatú eszközbe (pl. pénzpiaci vagy rövid lejáratú állampapíralapba) fektetni pénzünket. Ha egyéves távlatban gondolkodunk, a kötvényalapok nagy valószínűséggel már kiemelkedő hozamokat nyújthatnak. Több évre tervezve befektetés esetében a rövid távú mozgások kiegyenlítődése miatt a vegyes és részvényalapok biztosíthatnak magasabb megtérülést. (vlv)