SaS: Szlovákia veszít az aranybányászaton

Az SaS szerint a Selmecbányától pár kilométerre fekvő Hodrushámoron (Hodruša-Hámre) aranyat bányászó magáncégtől szed be a Besztercebányai Regionális Bányászati Hivatal jóval kisebb bányajáradékot, mint amivel a minisztériumi rendelet számol. „Jelenleg egy kilogramm arany világpiaci ára 40 ezer euró körül mozog. Szlovákiában ez a cég évente nagyjából 500 kilogramm, vagyis mintegy fél tonna aranyat bányászik, amelynek a piaci értéke így eléri a 20 millió eurót. A bányajáradék kulcsa – a bányászat költségeit levonva – 5 százalék, vagyis az aranyat kibányászó cégnek évente 400 ezer eurót kellene fizetnie az államnak. Ezzel szemben az említett összegnek az ötvenedét, csupán 8 ezer eurót fizet” – figyelmeztet Richard Sulík, az SaS elnöke. Szerinte – figyelembe véve azt, hogy évente 500 kilogramm aranyat bányásznak – az állam az arany kilogrammjáért a járadékon csupán 16 euróra tesz szert, vagyis 5 százalék helyett 0,1 százalékos járadékkulcsot vet ki az aranyra. Hogy ki bányászhat aranyat, és milyen feltételek mellett, arról a gazdasági tárca hatáskörébe tartozó bányászati hivatal dönt.

„Az arany bányászatából származó bevételek a Környezetvédelmi Alapba folynak be, ez utóbbi az elmúlt tíz évben – amely során nagyjából 5 tonna arany hagyta el az országot –, így nagyjából 4 millió euróval nagyobb összegre tehetett volna szert, ha tartották volna magukat a minisztériumi rendeletben megszabott 5 százalékos illetékhez. Magyarul: ennyivel kevesebb pénz jutott a környezetvédelmi projektekre”

– mondta Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője és energetikai szakértője. Szerinte furcsa, hogy a bányászati hivatal szemét miért nem szúrja a tény, hogy az ügyben érdekelt bányaipari cég, amelynek az éves bevételei többek között az arany eladásából egyébként elérik a 16 millió eurót, miért csupán 8 ezer eurót fizet az államnak. Galek szerint az egész rendszert azzal játsszák ki, hogy az egyéb ércekre a már említett 0,1 százalékos járadék vonatkozik, és ezt egy furcsa csavarral az arany esetében is alkalmazzák. Ez azonban nincs összhangban a minisztériumi rendelettel, amely Galek szerint szigorúan megszabja, hogy az arany és ezüst esetében 5 százalékos kulcsot kell alkalmazni. „A bányászati hivatal ugyanakkor az eltelt tíz évben egyetlen ellenőrzést sem hajtott végre az említett járadék kiszámításával és fizetésével kapcsolatban. Az SaS ezért hétfőn javaslatot tett az Állami Számvevőszéknek a besztercebányai bányászati hivatal felülvizsgálatára, 
a gazdasági tárcát pedig arra kérik, hogy vonja kérdőre a felelősöket” – tette hozzá Sulík.

„A Környezetvédelmi Alap az adott évre elfogadott állami költségvetésben elkülönített összegből gazdálkodik. A környezetvédelmi tárcának nincsenek adatai arról, hogy egy-egy bányatársaság konkrétan mekkora összeggel járult hozzá a Környezetvédelmi Alap feltöltéséhez az elmúlt években. A bányászati törvény értelmében a cégektől a regionális bányászati hivatalok szedik be az említett bányajáradékot, amit aztán az Országos Bányászati Hivatal (HBÚ) juttat el egy csomagban a Környezetvédelmi Alapba. Egészen pontos információkkal így csak a regionális bányászati hivatal szolgálhat” – derül ki Szabó Mónika, a környezetvédelmi tárca sajtóreferense által a lapunknak elküldött minisztériumi nyilatkozatból. A szaktárca szerint a Környezetvédelmi Alap támogatásaiból egyébként leginkább az önkormányzatok profitálnak, ebből támogatják ugyanis a vízvezetékek, a csatornahálózat, a víztisztítók építését és a hulladékgazdálkodással összefüggő projekteket is. A gazdasági tárca hétfőn ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja a helyzetet, és ha erre szükség lesz, akkor meghozza a megfelelő intézkedéseket.(mi)