Rendszeresen újítsuk meg a biztosítás feltételeit

Egy jól megválasztott lakásbiztosítás-konstrukció biztonságot ad az egész családnak, hiszen ezzel fedezettel számolhatunk, ha kár éri lakásunkat. Nem elég tudni, hogy mit takar a lakásbiztosítás fogalma, aki rendelkezik már biztosítási szerződéssel, érdemes évente újra áttekintenie, lehet, hogy megéri biztosítót, csomagot váltani. A lakásbiztosítás fogalma alatt elsősorban a lakóépület, lakás védelmét kell érteni, de a konstrukciók szinte mindegyike kiterjed, vagy kiterjeszthető a lakóingatlanban tartott értéktárgyakra is. Az alapbiztosítások kiterjednek az elemi károk okozta káreseményekre, (pl. tűz-, víz-, viharkár). A biztosítók természetesen más és más szolgáltatási tartalommal kötnek szerződést, de minden társaságnál van mód egyedi konstrukció megkötésére. Ezzel a biztosítási fedezetet ki lehet terjeszteni melléképületekre, a lakóingatlanhoz tartozó más építményekre, értékes festményekre, sok esetben még készpénzre, akár ékszerekre is. Az Allianz szerint az elmúlt években folyamatosan nő a rossz időjárás okozta károk nagysága, például a 2010-es év kiugróan rossznak számított. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy egyre többen döntenek a régi biztosítási szerződéseik módosítása mellett, ezek ugyanis nem nyújtanak megfelelő védelmet a viharkárok és árvizek esetére. A Fincentrum pénzügyi tanácsadó társaság szerint az elmúlt időszak árvizei például legalább 700 millió eurós kárt okoztak, miközben ilyen esetekre csak minden hetedik károsult volt biztosítva. Nem minden ingatlanbiztosítás nyújt ugyanis azonos védelmet. Különösen nehéz árvíz és földcsuszamlás ellen jó biztosítást kötni, mivel egyes régiókban e két természeti csapás meglehetősen gyakori, ezért nem beszélhetünk véletlenszerű eseményről. Újítsuk meg a szerződéstA Fincentrum, amely rendszeresen összehasonlítja a hazai biztosítótársaságok kínálatát, a vagyon- és ingatlanbiztosítás esetében 25 olyan biztosítási kockázatot tart nyilván, amelyekre biztosítás köthető. „A megfelelő biztosító, és a megfelelő biztosítási termék kiválasztásához idő kell” – vallja Milan Repka, a Fincentrum igazgatója. Több olyan eset is volt, amikor a biztosító azért utasította vissza az ügyfelei kárigényét, mivel a biztosításuk nem fedezte a jégeső vagy az árvíz okozta károkat. Ezek az emberek a saját bőrükön tapasztalták, hogy nem mindig a legolcsóbb biztosítás a legjobb. Gyakran az idejétmúlt szerződések okoznak gondot, hiszen az ingatlanok ára fokozatosan emelkedik, így ha több éven keresztül nem változtatunk a biztosítási szerződésen, automatikusan alulbiztosítottá válhat az ingatlanunk. Hogy ezt elkerüljük, bizonyos időszakonként személyesen igényelhetjük a biztosítás növelését. Választhatjuk az úgynevezett indexálást is. Ez esetben a biztosító minden évben a statisztikai hivatal által közzétett piaci árak alapján növeli a biztosítás összegét. Alul és felül„Az ingatlanbiztosítás esetében a legfontosabb, hogy olyan szakembernél kössünk szerződést, aki ért hozzá, így kár esetén nem fog kellemetlen meglepetés érni” – nyilatkozta korábban Zuzana Hliváková, a Generali Biztosító kommunikációs igazgatója. Szerinte a két legfontosabb fogalom, ami a károk igen nagy százalékánál jelen van, az alul- és felülbiztosítottság. Az előbbi azzal magyarázható, hogy a rossz üzletkötő csak az üzletre koncentrál, és a legkedvezőbb ajánlatot akarja adni, így rossz biztosítási értéket ad meg. Az ingatlan értéke nem egyezik meg a biztosítási összeggel, azaz kár esetén a kárszakértő megállapítja, hogy az ingatlan értékének például csak a 60%-a van biztosítva. Ez azt eredményezi, hogy az adott kárnak is csak a 60%-át fogja kifizetni a biztosító. Az alulbiztosítások leginkább akkor alakulhatnak ki, ha 3–4 évig nem frissítjük lakásbiztosításunkat – ehhez nem szükséges feltétlen korábbi szerződésünk felmondása, elegendő lehet meglévő szerződésünk módosítása. Az alulbiztosítás akkor jelenthet igazán problémát, ha időközben korszerűsítettük vagy bővítettük otthonunkat és ezt nem jeleztük a biztosító felé, így lakásunkra, a megnövekedett újjáéppítési értéke ellenére a biztosító kár esetén csak a a szerződésben megjelölt értékhez viszonyítva térít. Az újrakötéssel az alulbiztosítás kiküszöbölése mellett számos új szolgáltatással is bővíthetjük lakásbiztosításunkat, amik már sok esetben az alapcsomag részét is képezhetik, így plusz költséggel nem járnak, csupán több káreseményre terjednek ki. A felülbiztosítottság esetén ezzel szemben a rossz üzletkötő látja, hogy nincs konkurenciája, és mivel ő a kötött üzlet után kapja a jutalékát, az ingatlan értéket felülbecsüli. Mit jelent ez? Kár esetén a kárszakértő megállapítja, hogy a biztosítási összeg 140% az ingatlan értékéhez képest. Ez évek során hatalmas pluszkiadást jelent. Ettől függetlenül a kártérítést csak a valós ingatlanérték után kapjuk. Vagyis ha rosszul kötjük meg a szerződést, akkor ne csodálkozzunk, hogy a megsérült ház értékének javát megtérítik, de például a tönkrement bútorokat, háztartási berendezéseket már nem. Ez egyébként tipikus hiba, hiszen más dolog az ingatlan és megint más a háztartás, a lakberendezés biztosítása – a kettőt ne keverjük össze. A ház minden egyes felújításával nő az ingatlanunk értéke, egy–egy nagyobb felújítást követően így a biztosítónál is növelni kellene az ingatlanunkra kötött biztosítás összegét. Ha ezt elmulasztjuk, könnyen megtörténhet, hogy házunk vagy lakásunk alulbiztosított lesz. A ház értéke nem csupán a felújítást követően nőhet, hiszen az ingatlanok piaci ára ettől függetlenül is fokozatosan emelkedik (leszámítva az utóbbi néhány évet), így ha több éven keresztül nem változtatnunk a biztosítási szerződésen, automatikusan alulbiztosítottá válhat az ingatlanunk. Hogy ezt elkerüljük, pár évente személyesen igényelhetjük a biztosítás növelését. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert előfordulhat, hogy az ügyfél az ingatlanbiztosítását még a szocializmus idején kötötte meg, és a havi vagy éves biztosítási összeg végképp nem fedezi az azóta jóval drágábbá vált ingatlan értékét. Ne feledjük a bútorokatAz elmúlt évek tapasztalatai szerint az emberek egyre gyakrabban biztosítják be a házukat, hajlamosak megfeledkezni azonban a bútorokról és a ház egyéb felszereléséről. Az árvizek ugyanakkor gyakran épp ezekben végzik a legnagyobb károkat. „Az ingatlanbiztosítást kötők ne feledkezzenek meg a ház vagy lakás felszereléséről sem” – javasolja a Szlovák Biztosítók Szövetsége. Az emberek sokszor rosszul mérik fel a veszélyeket, amelyek a házukra leselkednek. Leegyszerűsítve: ha patak mellett laknak, akkor az árvíz, ha egy meredek domb mellett, akkor földcsuszamlás ellen kellene biztosítaniuk az ingatlanukat. ÁrvíztérképA szerződés megkötésénél több biztosító is figyelembe veszi az árvíztérképeket, amelyek alapján felmérhetik a kockázatokat. Az ezekből a régiókból származó ügyfelek a biztosítók számára kockázatosabbnak számítanak majd, vagyis számukra drágulhat a biztosítás, egyes esetekben pedig akár vissza is utasíthatják őket. Az Allianz például a közelmúltig nem használt árvíztérképet, a ČSOB viszont nem biztosítja be azokban a régiókban levő házakat, amelyeket az elmúlt tíz évben árvíz ért. A Generali használja a biztosítási tarifák kiszámításánál a legaprólékosabb árvíztérképet, amelyet üzleti titoknak tart, s adatait nem teszi közzé. Az árvízveszélyes régiókból származó ügyfelek a biztosító számára kockázatosabbnak számítanak, vagyis számukra jelentősen drágul a biztosítás, egyes esetekben pedig akár vissza is utasíthatják. Az Union nem biztosítja az árvízveszélyes helyeken található házakat, a rendszeres árvizeket figyeli, viszont nem akadály, ha az utolsó árvíz tíz évvel ezelőtt volt. A Postabank biztosítójában csak olyan ingatlanra köthetnek biztosítást, amely 10 méternél távolabb van a folyó medrétől. Akkor is szerződés nélkül távoznak majd a biztosítóból, ha házukat az elmúlt öt évben legalább egyszer elöntötte víz. A biztosító mindezt azzal indokolja, hogy ha a ház kiöntésére rendszeresen sor kerül, akkor nem beszélhetünk véletlen eseményről. Egyébként legkésőbb december 22-ig el kell készülnie az ország árvíztérképének, ezt a végső dátumot határozta meg az Európai Unió (EU) egyik rendelete – mondta Ľuboš Krno, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) szóvivője. A projekten már több éve dolgoznak, s néhány folyó, például a Garam, a Hernád és a Duna egyes szakaszainak feltérképezését már befejezték. Az árvízi veszély- és kockázati térkép összesített változata viszont csak év végére készül el. A statisztikai adatok segítségével az árvíz kockázata is kiszámítható, ám százszázalékos pontossággal soha nem lehet megjósolni egy áradást, annak erejét. „A múltban többször előfordult, hogy egy konkrét áradásnál nem is feltételezték, hogy olyan méreteket ölthetne, s olyan kárt okozhatna, mint amilyet okozott” – állítja a szakértő. Ezért aztán az árvíztérkép befejezése után is az egyetlen megelőzés vagy védekezés a vagyon biztosítása lesz. Maga az árvíztérkép egyébként nemcsak nyomtatott, hanem digitális formában is elérhető lesz, ennek köszönhetően a községek például a területrendezési terv módosításánál megnézhetik, hogy mely területek számítanak árvíz szempontjából kockázatosnak, s melyek biztonságosak, tehát hol érdemes építkezni. A térképen piros pontokkal fogják jelölni azokat a területeket, ahol az elmúlt tíz évben legalább egyszer elrendeltek harmadfokú árvízkészültséget. Ha megtörténik a baj, akkor ne feledkezzünk meg a biztosítással kapcsolatos legfontosabb alapelvekről. Furcsán hangzik, de a leggyakoribb hiba az ügyfelek részéről, hogy elfelejtik a kár bejelentését, vagy erre csak megkésve kerítenek sort. A kárt először telefonon kell jelenteni, majd pedig ajánlatos fotódokumentációt készíteni az ingatlanról. Manapság a biztosítók megelégszenek azzal is, ha ezt a mobiltelefonunkon lévő fényképezőgéppel tesszük meg. Érdemes összeírni azt is, hogy milyen károk keletkeztek. Egyes biztosítók viszont a helyszínre küldik a saját alkalmazottjukat, aki mindezt elvégzi. (ff, só, ú)