Reformokat sürgetnek az igazságszolgáltatásban

A választásokon induló pártok szakértőit – Gál Gábor jogászt, a Magyar Koalíció Pártja képviselőjelöltjét, Daniel Lipšic jogászt, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnökét, Robert Kaliňákot, a Smer igazságügyi árnyékminiszterét és Štefan Kseňákot, az ANO igazságügyi árnyékminiszterét – arról kérdeztük, hogyan rövidítenék a bírósági eljárást, és hogyan harcolnának a korrupció ellen.

Támogatja a speciális ügyész intézményének létrehozását?

Gál Gábor: Inkább a speciális, úgynevezett vizsgálóbíró intézményének a létrehozását szorgalmazzuk. A bírókból sajnos hiányzik egyfajta társadalmi bátorság, viszont a vizsgálóbíró bátran, függetlenül dönthetne kényes ügyekben is, mert nemcsak az ő, hanem a családtagjai személyi védelme is biztosítva lenne, és megfelelő anyagi körülményeket, műszaki felszerelést kapna munkájához. Természetesen az ügyészséget sem ártana megerősíteni szakmailag és műszakilag.

Daniel Lipšic: A speciális ügyész megbontja a helyi és járási szinten létező, a korrupciós gyanúk kivizsgálását gyakran hátráltató és gátoló perszonális fonódásokat, ezért az intézmény létrehozása pártunk egyik prioritása. Az erről szóló jogszabály kész, elfogadását szorgalmazni fogjuk.

Štefan Kseňák: Támogatni fogunk egy olyan jogi norma elfogadását, mely nagyobb védelmet biztosít a büntetőjogi szerveknek, mert az államnak megfelelően kell reagálnia a létező, jól szervezett illegális struktúrákra. Az ANO parlamenti képviselői olyan normák jóváhagyását fogják kezdeményezni, melyek más országokban is beváltak, és melyek segítségével jelentős eredményeket értek el a szervezett bűnözés elleni harcban. Nem csak az ügyészséggel kapcsolatos normáról van szó, mert a részleges módosítás nem lenne hatékony, és ugyanúgy végződne, mint a speciális ügyészről szóló norma vagy a provokatőr ügynök intézménye, illetve a tiszta kezek akció.

Robert Kaliňák: Igen, sőt a Smer ennél is tovább fog menni: javasoljuk ugyanis egy speciális nyomozócsoport és egy olyan különleges bírói intézményén létrehozását, mely bíró éppen a korrupcióval és a súlyos gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben sajátos rezsim alapján dolgozna.

Hogyan akarja felszámolni a bíróságokon tapasztalható korrupciót?

Gál Gábor: A korrupció az előző rendszer beidegződésének következménye, nagyon nehéz lesz felszámolni. Mindenképpen magukat a bírókat is bevonnám a korrupcióellenes harcba, hogy egyfajta öntisztuló folyamat induljon be. Megerősíteném a bírósági önkormányzatot, de csak akkor, ha látnék garanciát arra, hogy ez nem a bírók alibisztikus, egymás védéséhez fog vezetni. A bíróságokat egy ideje különböző technikával látják el, számítógépekkel szerelik fel, ezt mindenképpen folytatnám. Az MKP szorgalmazni fogja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárásról szóló jogszabály régen forszírozott általános módosítását, szigorítanánk a korrupcióért kiszabható büntetést, főleg a korrupt bírókat, illetve állami alkalmazottakat, tisztségviselőket sújtanánk nagyobb büntetéssel. Az említett vizsgálóbíró intézménye is hatékony fegyver lehetne a korrupcióellenes harcban. Ezenkívül eljárásjogilag meg kellene oldani, hogy a gyanúba keveredett bírókról ne saját kollégáik döntsenek, hanem egy független testület. Egyébként már most létezik a provokatőr ügynök intézménye, ezt mindenképpen többször kellene alkalmazni.

Daniel Lipšic: Az említett speciális ügyész intézményével és a bírósági menedzsment bevezetésével, mely Besztercebányán bevált. A bírósági menedzsment nem teszi lehetővé, hogy manipulálják az ügyek szétosztását a bíróknak, ráadásul gyorsítja a bírósági eljárást. A mostani megbízatási időszakban módosult a perrendtartás és a csődtörvény, ami szintén hozzájárul a korrupció visszaszorításához.

Štefan Kseňák: Törvénymódosításra van szükség, mindenképpen le kell rövidíteni a bírósági eljárást. A korrupció azonban az egyes felügyelő szervekkel is összefügg. Bizonyos esetekben akár egymillió korona büntetést is ki lehet szabni, és kizárólag a fegyelmi testület tagjain múlik, hogy 5000, ötszáz- vagy kilencszázezer koronát hagynak-e jóvá. Ez azt jelenti, hogy annak az előírásnak, mely alapján akár egymillió koronás bírságot is ki lehet szabni, annyira részletesnek kell lennie, hogy ne tegyen lehetővé tág értelmezést. Ez nemcsak a bíróságokat, hanem az öszsze állami hivatalt és az önkormányzatokat is érinti.

Robert Kaliňák: A korrupcióellenes harcban nemcsak a bíróságokra, hanem a minisztériumokra, a kormányhivatalra, a parlamentre és a rendőrségre is összpontosítunk. Nyomozókból, bűnügyi szakértőkből és ügyészekből álló speciális csoportot szeretnénk kialakítani, ugyanis a jelenlegi korrupcióellenes alakulatok nem működnek. Az említett csoportnak sajátos hatáskörökkel, speciális műszaki felszereléssel és megfelelő motivációval kell rendelkeznie, a csoport tagjainak és rokonaiknak a védelmét is biztosítani kell. A korrupciós ügyekről egy speciális rezsim szerint dolgozó bírónak kellene döntenie. Különösen hatékony fegyver lehet a korrupcióellenes harcban a pénzmosás elleni küzdelem és a vagyon eredetének ellenőrzése. Az általunk javasolt törvény szerint el lehetne kobozni annak a személynek a vagyonát, aki nem tudná igazolni eredetét. A jogszabály csak a bevallott és a tényleges vagyon közötti nagy különbségekre vonatkozna. Úgy véljük, a legtöbb szlovákiai politikus korrupció és klientelizmus segítségével gazdagodott meg. Esetleges kormánytagságunkat e jogszabály elfogadásához kötjük, és itt biztosan nem hajlunk kompromisszumra.

Támogatja a Besztercebányán bevált bírósági menedzsment bevezetését az egész országban?

Gál Gábor: Az MKP egyértelműen támogatja, hiszen az elektronikus iktató és az ügyek számítógéppel való szétosztása elejét veheti a bírósági korrupciónak.

Daniel Lipšic: Igen, a járásbíróságokon folyamatosan vezetik be a rendszert, először a civil és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatban. A kerületi és a legfelsőbb bíróság számára még ki kell fejleszteni a szükséges szoftvert, mihelyt ez elkészül, a menedzsment az egész országban működhet majd.

Štefan Kseňák: A bírósági menedzsment rendszerét alaposan át kell dolgozni. Létezik olyan vélemény, hogy a bírósági menedzsment ahelyett, hogy az adminisztrációs munkát a bírókról a bírósági hivatalnokokra ruházta volna át, a bírók papírmunkáját növelte. Néhány bíró szerint a bírósági menedzsment – jelenlegi formájában – bizonyos bírósági eljárásokkal kapcsolatban nem alkalmazható. Az elgondolás alapjában véve jó, ám a rendszert finomítani kell. Javítani kell a bíróságok felszereltségén: minden bírónak notebookot kellene adni, és biztosítani kellene, hogy könnyen hozzáférhessenek a szakirodalomhoz.

Milyen intézkedésekkel kívánja hatékonyabbá tenni a jogérvényesítést, konkrétan hogyan akarja rövidíteni a hosszadalmas bírósági eljárást?

Gál Gábor: A bíróságokat sokszor maguk a bírók menedzselik, ami rengeteg időt és energiát igényel, ráadásul a bíróknak nem ez a szakmájuk, erre külön szakembert kellene alkalmazni. A bíróságok öszszetételén sem ártana változtatni, hiszen vannak nagyon lassan dolgozó bírók, kevés viszont a fiatal szakember. A bírói szakma a fiatal jogászoknak vonzó lehetne, ha nem volnának megkötések, alacsony a fizetés, ráadásul a bíróknak sokszor titkársági munkát kell végezniük. Tehermentesíteni kellene a bírókat az adminisztratív ügyektől, emelném a bírók számát, kötelezővé tenném, hogy a bírósági titkárok, alkalmazottak bizonyos szakképzettséggel rendelkezzenek, ami sajnos, sokszor hiányzik. A büntető eljárással kapcsolatban a rendőrséget és a vád képviselőit erősíteném meg, hogy ne fordulhasson elő, hogy a bíróságról az ügyet hiányosságok miatt vissza kelljen utalni ügyirat-kiegészítésre. Módosítani kellene azokat a törvényeket, melyek akadályozzák a gyors bírósági eljárást például azzal, hogy szövegük nem egyértelmű. Ilyen például a csődeljárásról szóló törvény. Szlovákiában gondot okoz az is, hogy az öszszes kereskedelmi per a bíróságokon köt ki, míg a civilizált országokban ilyesmivel a kereskedelmi és ipari kamarák mellett működő döntőbíróságok foglalkoznak. Ennek hagyományát nálunk is meg kellene teremteni.

Daniel Lipšic: Szükséges megváltoztatni a bírósági eljárást szabályozó törvényt, elsősorban a polgári perrendtartást. A parlament már jóváhagyott egy módosítást, ez január 1-től lép hatályba. Az elfogadott tervezet kompromisszum volt, ugyanis pártunk radikálisabb megoldást javasolt, mely eredményeképpen a civil eljárás kevésbé formálissá, ugyanakkor hatékonyabbá és rövidebbé válhatott volna úgy, hogy az alperes indokolatlanul ne húzhassa az időt. A jövőben tehát szorgalmazni fogjuk a perrendtartás radikálisabb módosítását. A jogérvényesítést az úgynevezett bírósági főhivatalnokok is segíthetik, idén 200 ilyen hivatalnok lesz országszerte, később 600-ra nő a számuk. Ezt az intézményt támogatni fogjuk, mert a főhivatalnokok tehermentesítik a bírókat, átvállalják a rutinszerű, főleg adminisztratív ügyeket. Ezen kívül szorgalmazzuk a peren kívüli menedzsment bevezetését. A képviselők már jóváhagyták a döntőbírói eljárásról szóló törvényt, mely a peren kívüli megegyezés egyik fajtája. A fejlett országokban a polgári és kereskedelmi ügyek 30-40 százalékát peren kívül, tehát döntőbírói vagy békéltető eljárás keretében oldják meg, mert ez gyorsabb és olcsóbb. A büntető eljárások hossza nem okoz különösebb gondot, hiszen itt létezik egyfajta társadalmi nyomás, hogy a bűnöst minél hamarább megbüntessék. A választások után kezdeményezni fogjuk egy új büntető törvénykönyv elfogadását.

Štefan Kseňák: Az alapvető bírósági ügyviteli szabályok még a múlt század hatvanas éveiből valók, igaz, többször módosították őket, de nem felelnek meg a körülményeknek, és bár a bírósági eljárás hossza több fejlett európai országban gondot jelent, Szlovákiában akut problémáról van szó. Nagyon rövid időn belül meg akarjuk oldani a különböző cégek bejegyzésével foglalkozó bíróságok problémáját. A törvényben világosan meg kell fogalmazni a cégjegyzékbe való bejegyzés feltételeit úgy, hogy az igazságügyi minisztérium kiad egy rendeletet, mely tartalmazni fogja azon dokumentumok jegyzékét, melyeket az egyes országokban használnak, és melyek jó kiindulópontot adnának. Ezzel megszűnne az a jogi bizonytalanság, hogy a bejegyző bíróság mit kérhet a bejegyzést igényelő vállalattól. Emellett attól függően, mennyire sikerül csökkenteni az államigazgatásban dolgozók számát, emelni akarjuk a bírók számát.

Robert Kaliňák: Ha a tárgyalásokon nem gépírónő írná a jegyzőkönyvet, hanem hang- és videokazettára rögzítenénk, rövidebb lenne az eljárás, megkétszereződne a bíróságok kapacitása. Ha a bírósági aktákat elektronikus formában tárolnánk, könnyebben, gyorsabban és olcsóbban lehetne őket továbbítani, jelenleg a vaskos akták postázása is rengeteg időt vesz el. A hangfelvétel segítségével a tárgyalásra is jobban fel lehetne készülni. Szeretnénk elérni, hogy lehetőség legyen megbüntetni a tárgyalások fegyelmezetlen résztvevőit. Gyakran ugyanis éppen fegyelmezetlen magatartásukkal maguk az al-, illetve felperesek húzzák az időt. Szigorúbban kellene eljárni azokkal szemben, akik indokolatlanul nem jelennek meg a tárgyaláson, vagy nem tartanak be valamilyen határidőt. Bevezetnénk az úgynevezett bírósági főhivatalnok intézményét, mely egyszerűbb jogi ügyekkel foglalkozna, azaz mentesítené a bírókat a rutinügyektől. A főhivatalnok egy konkrét bíró megbízásából bizonyos kérdésekben – például a gyerektartás, lakbérhátralék, vagyonelosztás – döntést is hozhatna.