Problémás ingatlan öröklése

Ha a szülők (s haláluk után az olvasónk) a családi házuk alatti telket legalább tíz éven keresztül háborítatlanul, jóhiszeműen használták abban a tudatban, hogy az az övék, akkor a telek tulajdonjoga elbirtoklás (vydržanie) – tehát nem kisajátítás – útján ez idő alatt reájuk szállhatott.

Legegyszerűbb a helyzet abban az esetben, ha a családi ház alatti telek ingatlan-nyilvántartásban (kataszter) bejegyzett tulajdonosa hajlandó kijelenteni: nincs kifogása az ellen, hogy olvasónk (és a többi tulajdonostárs) legyen a továbbiakban ott telektulajdonosként bejegyezve. Ilyenkor a közjegyző elbirtoklási jegyzőkönyvet állít ki, amely alapján minden probléma nélkül bejegyeztetheti magát (és a többi tulajdontársat) olvasónk a kataszterben, mint telektulajdonost.

Ha a jelenleg bejegyzett telektulajdonos nem lenne hajlandó a fentiekre, bírósághoz kell fordulni vagy meg kell venni a telket (a házat azonban nem, az már az olvasónk szüleinek a tulajdonában volt). A 90/1963. számú törvény (Polgári Perrendtartás) 80c. paragrafusa szerint indítható per a telektulajdonosként a kataszterben bejegyzett személy ellen.

Keresetében arra kérje a bíróságot, hogy az állapítsa meg a telekhez fűződő tulajdonjogát (žaloba o určenie vlastníckeho práva k pozemku). A keresetlevélben fel kell sorolni minden tényt, ill. mellékelni kell minden olyan iratot, melyekkel bizonyítható a fent említett elbirtoklás alapján megszerzett tulajdonjog. Siker esetén a bírósági döntés szolgál majd alapul az új telektulajdonos(ok) ingatlan-nyilvántartásba vételéhez.

Öröklés esetén a Polgári Törvénykönyv védi az örökhagyó gyermekeit, mint kötelesrészre jogosult leszármazókat. Örökölni kétféle jogcímen lehet: törvény vagy végrendelet alapján.

Törvényes öröklésnél az örökhagyó gyermekeit (és életben levő házastársát) a hagyaték egyenlő része illeti meg. Végrendelet alapján történő öröklés esetén a felnőtt leszármazót megilleti a törvény szerinti részének legalább a fele (kiskorút pedig a törvény szerint neki járó teljes köteles rész).

Azon örökösnek, akit az örökhagyó még élete során megajándékozott a szokásos mértéket meghaladó ajándéktárggyal, vagyis ha például családi házat vagy lakást vásárolt számára, az örökségébe beszámítják a kapott ajándékot. Végrendelet szerinti öröklésnél viszont csak akkor, ha erre az örökhagyó utasítást adott, illetve ha a megajándékozott örökös a többi leszármazottal szemben indokolatlan előnyre tenne szert.

Veszelei Viktória jogász