Nőtt a munkanélküliség

Pozsony. 2004 első félévében a nemzetgazdaságban alkalmazottak átlagfizetése 15 008 korona volt, ami 10,3%-kal volt több az elmúlt év hasonló időszakánál. Ami ennél is fontosabb, hogy a bérfejlesztés üteme végre lehagyta az éves pénzromlás tempóját, a vizsgált időszakban a reálbér 1,3 százalékos növekményt ért el. Az év végén már 15 700 koronás átlagbérrel számolnak, ami ha teljesül, 1,7 százalékos reálbérnövekedést jelentene. A magasabb fizetések növelték az első félévben a lakossági fogyasztást, mégpedig állandó árakon számolva 5,8%-kal. Abszolút számokban mérve a lakosság kiadásai 180,5 milliárd koronát tettek ki. A gazdaság motorjának felpörgése ellenére 2003 és 2004 második negyedéve között 9,5%-kal emelkedett a munkanélküliek száma, elérve a 489,4 ezer főt, ami 18,5 százalékos munkanélküliségnek felel meg. „Az állástalanok arányának mérsékelt emelkedése amiatt van, mert nőtt a társaságok termelékenysége” – magyarázta Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke. Az új nagyberuházások, amelyek növelni fogják a kibocsátást és munkaerőt szívnak fel, egyelőre még nem valósultak meg, vagyis a munkanélküliek számának érdemi csökkenése a későbbi időszakra tolódik ki. Éves szinten 2,16 millió foglalkoztatottal számolnak, ez 0,2 százalékkal kevesebb, mint 2003-ban. Ami a nemzetgazdaság ágazati megoszlását illeti, az alkalmazottak 55,3 százaléka a szolgáltató szektorban, 29,5 százaléka az iparban, 9,6 százaléka az építőiparban, 5,1 százaléka pedig a mezőgazdaságban dolgozott.

A munka-, szociális és családügyi minisztérium szerint a munkavállalók számának stagnálását az iparban, az egészség-, és oktatásügyben valamint a szociális szférában zajló szerkezetváltás okozza. A szaktárca elfogadja a statisztikai hivatal felmérésének adatait, amely szerintük azt igazolja, hogy a gazdaság jó úton halad, csak a fejlődésnek vannak rövid távú, kedvezőtlen hatásai is. Kedvezőnek tartják, hogy a tömeges elbocsátások ellenére – melyek az ipar és a közszféra átalakulását kísérik – a gazdasági fejlődés képes annyi új munkahelyet létrehozni, hogy megállt a foglalkoztatottság 2003 végén kezdődött csökkenése – tájékoztatta lapunkat Martin Danko, a tárca szóvivője. A munkanélküliek számának minimális emelkedését Danko szerint az okozza, hogy azok is munkanélkülinek vallják magukat, akik már nyugdíjat kapnak, a törvények ebben az évben ugyanis lehetővé teszik, hogy ők is munkát vállalhassanak. Ugyancsak a munkanélküliek számának növekedését okozza Danko szerint a nyugdíjkorhatár emelkedése és az idősebbek gazdasági aktivitásának emelkedése. Szerinte ezt igazolja a statisztikai hivatal felmérése is, mely szerint nőtt az ötven éven felüliek körében a foglalkoztatottak száma. (t, só, lpj)