Nem véletlen a befektetési alapok kilengése

Az előző három évben már tanúi lehettünk, hogy a szlovákiai befektetők által igen kedvelt kötvényalapok kilengtek. Ennek az volt az oka, hogy ezen időszak alatt az eurózóna egészével szemben rendült meg a globális bizalom, a görög állampapírok után az ír, a portugál és a spanyol állampapírok iránt is csökkent a kereslet. Napjainkban pedig azt látjuk, hogy a ciprusi értékpapírok után már az olasz kötvények is veszélyesen elértéktelenednek. Az események viharos alakulása azért aggasztó, mivel az olasz állampapírok a maguk 23%-os arányával az eurózóna kötvényállományának relatív többségét teszik ki, és Olaszországnak a hazai össztermékhez viszonyított 120%-os eladósodottsági rátája a második legmagasabb az unióban. Az eurózóna stabilitását azonban nem csupán a felsorolt arányok veszélyeztetik, hanem az is, hogy a helyzetet stabilizálandó, az Európai Központi Bank folyamatosan vásárolja a piacon egyre inkább elértéktelenedő állampapírokat. Frankfurt ezzel a tevékenységgel valójában inkább gyengíti az eurót a többi világvalutával szemben, illetve szétteríti a veszteséget a többi tagországra.

A kötvényalapok teljesítményének visszaesésében is ezeket a folyamatokat kell látni. A belső szabályzat szerint a befektetési alapok portfoliójába csak a legjobb, pontosabban a befektetésre ajánlott papírokat szabad vásárolni. Habár a spanyol vagy az olasz kötvények formailag rendelkeznek ezzel a minősítéssel, valós piaci értékük alacsonyabb. A portfoliómenedzserek tehát nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis egyre szűkülő kínálatból kell válogatniuk, sőt, az említett okok miatt az euróban kibocsátott értékpapírok értéke egészében megkérdőjelezhető. A problémás államok kötvényei kockázatának növekedését sajnos a kockázatkerülő kisbefektetők is közvetlenül megérzik.

Horbulák Zsolt