Nem mérséklődnek a lakásárak

Pozsony és Szlovákia többi régiója között hatalmas eltérések vannak a lakáspiacon. Vidéken, ha épülnek is lakások, ezeket a lakosság fizetésképtelensége miatt sokkal lassabban képesek eladni, és így a vállalkozók számára is sokkal rizikósabb befektetésnek számít a lakásépítés. A főváros térségében azonban az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az érdeklődés a lakások iránt, és az ingatlanügynökségek szerint az ajánlat is kielégítőnek nevezhető. A fővárosiak hatalmas érdeklődését bizonyítja az a tény is, hogy a lakások többsége már a lakóház felépítése előtt elkel. Ehhez természetesen a jóval magasabb átlagbér és a rendkívül alacsony munkanélküliségi ráta járul hozzá a leginkább. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy az elmúlt időszakban eltűntek a piacról az ügyfelek pénzét elherdáló cégek, vagyis megnőtt a bizalom a lakásépítők iránt. Pozsonyban a lakásokat ár szempontjából nagyjából három csoportba sorolhatjuk. A legdrágább lakásokat a Váralján kínálják, ahol négyzetméteréért a 40-45 ezer koronát is elkérik. A második csoportban, a főváros szélesebb központjában az árak 25-30 ezer korona között mozognak négyzetméterenként. A legolcsóbb lakásokat Pozsony külvárosaiban találjuk, ahol egy négyzetméterért 20 ezer korona körüli összeget kérnek.

A főváros térségében azonban, különösen a választások előtti időszakban megnőtt az igény a régi lakások iránt is. Minden választásban ugyanis benne van a radikális változás lehetősége, amely nem egyszer együtt jár a pénzromlással is, és ezt egyelőre a leghatékonyabban úgy lehet kivédeni, ha pénzünket ingatlanba fektetjük. A lakások iránt így a választások előtt jelentősen megnőtt az érdeklődés, ami felhajtotta az árakat. Az év elejétől a lakásárak átlagosan 20 százalékkal nőttek, egyes régiókban azonban az áremelkedés a 30 százalékot is elérte.

A választások az ország további fejlődése szempontjából pozitívan dőltek el. Az 1998-as választások pozitív eredményei után a lakásárak 20 százalékkal estek, a szakemberek szerint azonban ezúttal erre nem számíthatunk. Fő okként az egyre közeledő európai uniós csatlakozásunkat nevezik meg. Az unióban egyrészt magasabbak a lakásárak, így sokan fektethetik pénzüket az ingatlanokba, hogy később hatalmas nyereséggel adjanak túl rajtuk. Még ennél is nagyobb szerepet játszik az ingatlanvásárlásban az a tény, hogy nem tudni, milyen arányban váltják majd be nemzeti fizetőeszközünket euróra, ha felvesznek bennünket az Európai Pénzügyi Unióba.

Rövid távon ugyan a választások utáni eufóriának köszönhetően a nagyobb városokban is csökkenhetnek a lakásárak, hosszú távon azonban mindenképp folyamatos emelkedésre számíthatunk. Ez sem érvényes azonban az ország minden régiójára, hiszen nehéz lenne a lakásárak rohamos növekedésére számítanunk azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség aránya a 30 százalékot is meghaladja. Pontosabb előrejelzések természetesen csak azután várhatók, hogy a kormány közzéteszi programját. A lakáspiacot ugyanis jelentősen befolyásolják az olyan tényezők is, mint például a hozzáadottérték-adó nagysága, vagy a jelzáloghitelezés kamattámogatása.

Jelentősen lemaradunk Európától

Pozsony. Szlovákiában jelenleg 1,665 milliónyi tartósan lakott lakást tartanak számon. Minden egyes lakásban így hozzávetőleg hárman laknak, miközben egy személyre 17,5 négyzetméter jut. Már ezekből a számokból is kiderül, hogy az európai országok közül a lakásállomány tekintetében az utolsó helyekre szorultunk. Tőlünk nyugatabbra ugyanis ezer lakosra 400-490 lakás jut, miközben nálunk csupán 307. Az elmúlt tíz évben ugyan a tartósan lakott lakások száma folyamatosan nőtt, a tartósan lakott családi házak száma ugyanakkor csökkent. Sokan ugyanis új lakásba költöztek, és a családi házat már csak üdülési célokra használják. (mi)