Nem hiszünk a számoknak

A megkérdezettek több mint 60%-a gondolja azt, hogy a szlovákiai üzletekben tavaly nőttek az árak, miközben a statisztikai hivatal 0,1 százalékos áresést mért. A lakosság alig tizede ért egyet azzal, hogy tavaly – ahogy a hivatalos adatok mutatják – csökkentek az árak. A jövőt illetően sem vagyunk túl derűlátók. A statisztikai hivatal az idei évre is az árak stagnálásával számol, a lakosság 58%-a azonban áremelkedésre számít. „Gyakori jelenség, hogy a háztartások magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges statisztikai adatok tükröznek” – állítja Jana Glasová, a Postabank elemzője. Szerinte ez részben megfigyelési problémákra, részben pedig a különböző társadalmi csoportok eltérő fogyasztási szerkezetére vezethető vissza. Előbbi esetben a jelenség oka, hogy az emberek érzékeléseikben nagyobb súlyt adhatnak az emelkedő, mint a stagnáló vagy csökkenő áraknak. Emellett kevésbé tűnhet fel az árváltozás, ha valamit ritkán vásárolunk. Az inflációs statisztika jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen lehet például az autó vagy a tartós műszaki cikk. Ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor az inflációról véleményt alkotunk. Eközben egyes rendszeresen vásárolt tételek (például élelmiszerek, üzemanyag) a háztartások érzékelésében nagyobb súllyal szerepelnek, így ha ezeknek a termékeknek az ára nő, az emberek rendszerint túlbecsülhetik a tényleges inflációt. A bizalmatlanság azonban nemcsak az inflációra vonatkozik, a lakosság sokkal borúlátóbb a foglalkoztatottságot és a háztartások anyagi helyzetét mérő mutatókkal kapcsolatban is. Miközben az elemzők többsége és a statisztikai hivatal idén az állástalanok számának a csökkenésével számol, a lakosság körében ezt a nézetet a megkérdezettek alig 28%-a osztja, 35%-uk szerint viszont idén is több lesz a munkanélküli. A háztartások anyagi helyzetének a javulásában a lakosság elenyésző része bízik, 57%-uk szerint nem változik az anyagi helyzetük, 22%-uk pedig további romlásra számít. Mindez ellentétes a statisztikai hivatal reálbérek erőteljes növekedéséről szóló állításával. „Ez azzal magyarázható, hogy a csökkenés ellenére Szlovákiában továbbra is magas a munkanélküliség, a lakosság csaknem 60 százalékának a fizetése pedig az átlagbért sem éri el” – nyilatkozta Glasová. (mi, SITA)