Nem elég a trükkös statisztika

A Párkány környéki Muzsla végtelenbe nyúló szőlősorai. Délnyugat-Szlovákia adja az ország szőlőtermesztésének mintegy 80 százalékát.A szerző felvételeA hatályos szlovák jogszabályok előírják, hogy minden 5 árnál nagyobb területen szőlőt termelő gazda, vagy aki 300 szőlőtőkénél többet művel, köteles nyilvántartásba vétetni magát. A regisztrációt a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítési Intézet (ÚKSUP) végzi. A regisztrációs kötelezettség 1997-től érvényes, ennek ellenére sok termelő – feledékenységből, nemtörődömségből vagy egyéb, elsősorban adóterhek kiróhatóságától tartva – nem tett ennek eleget. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy 2002 első felében a nyilvántartott terület mindössze 13 430,2 hektárt tett ki, miközben az általános mezőgazdasági összeírás szerinti szőlőterület – igaz, ez a felmérés egy kicsit más kritériumok alapján készült – még 16 221 hektárt tett ki. A statisztikailag kimutatott szőlőterület viszont 22 227 hektár. Ez utóbbi alapján kérte Szlovákia az Európai Uniótól a 22 227 hektár szőlőterület elismerését. A brüsszeli hivatalnokok azonban kérlelhetetlenek: úgy vélik, a szőlő esetében nem a statisztikai nyilvántartásból, hanem a térképekkel alátámasztott szőlészeti regiszterből kell kiindulni. Mivel az eddigi szőlészeti regiszterhez nem voltak térképek és légi felvételek, új regisztert kell készíteni. Az idő viszont sürget: legkésőbb 2003 júniusáig össze kell állítani az új szőlészeti nyilvántartást.

Az új regisztrációs folyamat – a térképek és légi felvételek szükségessége miatt – időigényes folyamat. Az ÚKSUP szakértői az új követelmények szerint idén nyár óta eddig mindössze 6020 hektárt vettek nyilvántartásba. Ennek ellenére bíznak abban, hogy 2003 júniusáig végeznek a munkával, s a szám megközelíti majd a 22 ezer hektárt. Pavel Filkorn, az ÚKSUP igazgatója a sajtó nyilvánossága előtt közölte: bekerülnek a regiszterbe olyan területek is, amelyeken esetleg jelenleg nem művelik a szőlőt, esetleg ki is szántották a tőkéket. Ez azért fontos, mert az EU-csatlakozás után Szlovákia új szőlőterületeket már nem telepíthet. Az újratelepítés lehetősége viszont kiterjeszthető azokra a regiszterben szereplő területekre, ahol egykor folytattak szőlőtermesztést.

Hasonló gond sújtja a többi társult országot is, bár itt meg kell jegyezni, hogy például a csehek lényegesen előrelátóak voltak. Masszív szőlőtelepítési kampányba kezdtek, aminek meg is lett az eredményei. A szlovák szőlőtermelők szövetségének vezetői beismerik, legalább 3 éves csúszásban vagyunk a csehekhez viszonyítva. (Marieta Okenková, Szlovákia új EU agrárügyi főtárgyalója csak 2 éves lemaradást ismer el.) A lemaradás – 2004-es csatlakozás esetén – másfél év alatt nem hozható be, annál is inkább, mert egy hektár szőlő telepítése 500-800 ezer koronába kerül. Évente tehát 200-500 hektár telepítése képzelhető el. Az állam ugyan növekvő mértékben támogatja a telepítést és a felújítást, ám ez a pénz nem elegendő arra, hogy a tetemes lemaradást 2004 január elsejéig bepótoljuk (hacsak nem pumpálunk 8 milliárd koronát, azaz a teljes éves dotációs keretet szőlőtelepítésbe). Ennek ellenére az ÚKSUP igazgatója bizakodik. Bízik abban, hogy a kistermelők is időben regisztráltatják magukat. Az ügy sikeressége érdekében levélben kérték fel a községek polgármestereit, hogy tájékoztassák az érintetteket és segítsék a regisztrációs folyamatot.