Nem babonából kapnak kevesebben 13. fizetést

Ezt ugyanis nem köteles kifizetni a munkáltató, tehát viszonylag egyszerű megvonni az alkalmazottól. A vállalat az alkalmazott szerződésben foglalt, garantált bérét ugyanis nem csökkentheti, még gazdasági indokkal sem. Az utóbbit csak akkor teheti meg, ha az alkalmazott belegyezik, s ezt is csak akkor, ha írásbeli megegyezés születik. Nem köteles kifizetni azonban a bérszerződésben foglalt ún. nem garantált részt, vagyis a mozgó bért (prémium, jutalmak). Lucia Burianová, a Profesia.sk internetes állásközvetítő portál munkatársa szerint az utóbbi egy évben csökkentek a munkáltatók által nyújtott különböző juttatások. „2009 harmadik negyedévében nyolc százalékkal kevesebb alkalmazott kapott pénzjutalmat, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában” – közölte Burianová a Merces.sk közvélemény-kutató adatai alapján.

A profesia.sk internetes körkérdésére az alkalmazottak 77%-a úgy felelt, az idén nem kapnak 13. fizetést sem. Ez főleg a kis- és középcégekre jellemző, a Hospodárske noviny napilap szerint a nagyvállalatok többsége ad 13., sőt némelyek 14. fizetést is. A Merces.sk felmérése alapján tavaly minden negyedik munkavállaló kapott 13. fizetést, ami az alkalmazottak 24%-ának felel meg, idén azonban legfeljebb csak minden ötödik számíthat rá (körülbelül 18%-nyian). Kevesebben kapnak negyedéves vagy féléves jutalmakat is. Miroslav Dravecký, a Merces.sk projektmenedzsere kifejtette, 2007-ben indított felmérésük kimutatja, hogy a felmérésük kezdete óta éppen az idei év harmadik negyedévében, tehát a jelenlegi időszakban kaptak legkevesebben jutalmat. Ez egyébként tartós tendencia, tehát folyamatosan csökken azok száma, akik pénzjutalmat, prémiumot kapnak munkáltatójuktól. A tizenharmadik fizetéssel viszont valamivel jobb a helyzet. „Bár kevesebben kapnak, de az összeg folyamatosan nő, nagyjából 10%-kal – szögezte le Dravecký. A 13. fizetés átlagos nagysága 802 euró.

Nem csak a pénzjutalmakon spórolnak azonban a munkaadók. A felmérés szerint a nem pénzjellegű juttatások is csökkentek, kevesebben kapnak, mint tavaly. Ilyen például az alkalmazott továbbképzése, a szolgálati autó és mobiltelefon magáncélokra való használata. Gyakori az is, hogy a munkaadó az étkezési jegyeken takarékoskodik. Arra ugyan nincs joga, hogy visszavonja az étkezési jegyeket – ugyanis valamilyen formában hozzá kell járulnia az alkalmazott legalább napi egyszeri étkeztetéséhez. A legtöbb munkaadó ezt étkezési jegyek (ebédjegyek) formájában teszi. Az étkezési jegyek értékének idén áprilistól legalább 2,70 eurónak kell lennie – vagyis ha a jegy értéke ennél magasabb, a munkáltató gyakran dönt úgy, hogy takarékoskodás céljából a legkisebb értékű ebédjegyet adja alkalmazottainak. (sán, akt.)