Mit várhatnak a horvátok az Európai Uniótól?

ÖSSZEFOGLALÓ

Horvátország egy olyan időszakban csatlakozik az Európai Unióhoz, amikor mindkét fél a gazdaság beindításával küszködik. Az ország tavaly már a negyedik egymást követő évben volt recesszióban, amikor nem végleges adatok szerint 2 százalék körüli mértékben zsugorodott a bruttó hazai terméke (GDP). A horvát kormány 1,8 százalékról 0,7 százalékra csökkentette az idei gazdaságnövekedésre vonatkozó előrejelzését is.

Mindez a munkanélküliségre is hatással van. Horvátországban az idei év elején tíz éve nem látott szintre nőtt az állástalanok száma. Január végén 372 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a 4,3 millió lakosú országban. A munkanélküliségi ráta 21,9 százalékra nőtt a decemberi 21,1 százalékról, tavaly januárban 19,8 százalék volt. A tavaszi hónapokra csak enyhén javult a helyzet.

A jó szolgáltatás már nem elég

Horvátország az Európai Unió egyik legszegényebb tagországa lesz. Az ország GDP-je az uniós átlag 61 százalékát teszi ki, ennél rosszabbul már csak Románia és Bulgária teljesít. Hogy az ország gazdasági helyzetének a javulásához az uniós csatlakozás milyen mértékben járulhat hozzá, abban az elemzők véleménye is megoszlik.

Ausztria és a közép-európai régió egyik legnagyobb bankcsoportja, az Erste Group elemzése szerint úgy tűnik, az előző bővítési körök eredményeit nehéz lesz megismételni, Horvátország azonban több versenyelőnynek is a birtokában van, jelesül a földrajzi elhelyezkedés, a tartalékokat mutató turisztikai potenciál, a fejlett úthálózat és a feltörekvőben lévő energiaipar által biztosított pozitívumoknak. „Ha az ország jól játssza ki a kártyáit, várakozásaink szerint az EU-csatlakozás nyomán ezek már középtávon meghozzák a gyümölcsüket” – jelentette ki Alen Kovac, az Erste Bank Croatia vezető közgazdásza. Szerinte azonban a nemzetközi mutatók, például a globális versenyképességi index, a korrupciós index vagy a vállalkozás egyszerűségét jelző mutató alapján végzett összevetésben Horvátország elmarad regionális társaitól. A gondot főként a magánszektor mérete és hatékonysága, a rugalmatlan munkaerőpiac és a gyenge lábakon álló befektetői védelem jelenti.

A 2012 és 2014 között Horvátország által lehívható EU-források összesen 11,7 milliárd eurót tesznek ki (az ország 2013. évi becsült GDP-jének mintegy 25 százalékát). Az Erste elemzése szerint középtávon mindenképpen fontos az ország növekedési potenciáljának szempontjából, hogy ezt az összeget megfelelő módon hívják le és költsék el. Azonban Horvátországot gyakran érte az a bírálat, hogy az IPA előcsatlakozási alapból lehívható pénzeket csak közepes hatékonysággal használja fel.

Csak középtávon várható javulás

Horvátország csak középtávon számíthat arra, hogy az EU-források nyomán komolyabb mértékű hatás jelentkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell erősíteni az intézményi rendszert és felgyorsítani a szerkezeti reformokat annak érdekében, hogy az ország számára „kiutalt” EU-forrásokat a lehető leghasznosabb módon használják fel.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással ráadásul fennáll a veszély, hogy Horvátország túlzottdeficit-eljárás alá kerül a GDP 3%-át meghaladó költségvetési hiánya miatt, illetve az adósságállomány alakulása is aggodalomra adhat okot, hiszen meghaladni látszik az előírt szintet (a GDP 60%-át).

Csatlakozás után euró

Borisz Vujcsics horvát jegybankelnök az euró mielőbbi bevezetésében bízik. Szerinte kevés érv szól amellett, hogy Horvátország az eurózónán kívül maradjon. A monetáris politika már most sem teljesen független, különösen a bankszektorban elterjedt az euró használata. Vujcsics az euró bevezetését illetően konkrét dátumot nem említett. Elmondása szerint az uniós csatlakozást követően tisztábban fogják látni a helyzetet, annyi azonban biztos, hogy a bevezetést megelőzően, mint minden tagországnak, Horvátországnak is két évet el kell töltenie a közös árfolyam-mechanizmus rendszerében. Egyelőre kérdéses tehát, hogy horvátországi nyaralásunk során mikor fizethetünk hivatalosan is euróval. (shz, mi, SITA)