Mire van jogunk elbocsátáskor?

Munkanélküli segélyre az lehet jogosult, aki bejegyezteti magát a lakhelye szerinti munka-, szociális és családügyi hivatalban. A regisztráció nem jelenti azt, hogy automatikusan jogosult az illető munkanélküli segélyre: ehhez bizonyos feltételeket teljesíteni kell: csak az jogosult a segélyre, aki az utóbbi négy évben legalább három évig fizette a munkanélküli biztosítást, azaz összesen legalább 1095 napig. A ledolgozott napok száma abban az esetben lehet kevesebb, ha a segélyt igénylő személy határozott időre szóló munkaszerződés alapján dolgozott legalább két évig, azaz 730 napig fizette a munkanélküli biztosítást.

Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók is jogosultak lehetnek a munkanélküli segélyre, de csak ha fizették a munkanélküli biztosítást. Számukra -az alkalmazottakkal ellentétben -ez nem kötelező, de ha nem fizették, munkájuk elvesztése esetén nemjogosultak a juttatásra.

Nyolc napon belül jelentkezni kell
A munkaviszonyunk megszűnte után mielőbb, legkésőbb nyolc napon belül keressük fel a munkahivatalt. „A munkanélküli segély folyósítása nem a munkahivatal hatáskörébe,hanema Szociális Biztosítóéba tartozik. A munkahivatal nyilvántartja az ügyfelet, s hogy megkönnyítsük a dolgát, nálunk adhat le minden szükséges papírt, amit aztán eljuttatunk a Szociális Biztosítóhoz“ - nyilatkozta lapunknak Balódy László, a dunaszerdahelyi munka-, szociális és családügyi hivatal foglalkoztatási szakosztályának vezetője. Nem minden munkahivatal teszi ezt meg, saját érdekünkben tehát mielőbb keressük fel a Szociális Biztosítót is, hanemakarunk „lecsúszni“ amunkanélkülisegélyről.

Hat hónapig jár a bruttó bér fele
A munkanélküli segély legfeljebb hat hónapig jár - abban az esetben, ha legalább három évig, azaz 1095 napig voltunk biztosítottak az utóbbi négy évben. Ha ennél kevesebb ideig, de legalább 730 napig voltunk biztosítottak határozott idejű munkaszerződéssel, akkor a segélyt négy hónapig fizetik.
A segély a napi keresetünk kivetési alapjának fele szorozva az adott hónap napjainak számával.

Felmondás és végkielégítés
A Munkatörvénykönyv értelmében ha átszervezési okok miatt mond fel a munkáltató (vagy az alkalmazott egészségügyi okokból nem tudja tovább végezni munkáját), az alkalmazott kitöltheti a felmondási időt, és utána végkielégítést is kap. A végkielégítés kéthavi bérnek felel meg, az, aki öt évnél több időt töltött el a munkahelyén, háromhavi végkielégítésre jogosult.
Ha az alkalmazott úgy dönt, hogy kitölti a felmondási időt, ám később mégis otthagyja a munkáját, egyhavi bérének megfelelő büntetést kaphat. Természetesen ez nem csak az átszervezési okokból eredő felmondási időre vonatkozik.

Tömeges elbocsátás
A munkáltató köteles a tömeges elbocsátás megkezdése előtt legalább egy hónappal tárgyalni a munkavállalók érdekképviseletével arról, hogy megelőzhető-e a tömeges elbocsátás, vagy enyhíthetőke az elbocsátások negatív következményei. Ha a munkahelyen nincs érdekképviselet, akkor közvetlenül az érintett alkalmazottakkal kell tárgyalni. Az alkalmazottakkal szemben a munkáltatónak más kötelességei is lesznek: tájékoztatni kell őket a tömeges elbocsátás okairól, az elbocsátandók számáról stb.

Tilos a felmondás
A munkáltató nem mondhat fel a várandós és az anyasági szabadságon lévő nőknek, a gyermekgondozási szabadságon lévő szülőnek. Nem mondhat fel annak az egyedülálló szülőnek sem, aki háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel.
Rokkantnyugdíjasnak a munkáltató csak akkor mondhat fel, ha arról előzőleg megegyezett az illetékes munka- és szociális ügyi hivatallal, a felmondás ellenkező esetben érvénytelen. Az alkalmazottnak értesítenie kell a munkáltatót, arról hogy rokkantnyugdíjas, be kell mutatnia az erről szóló határozatot.