Stockholm. Az idei köz-gazdasági Nobel-emlék-díjat és az ezzel járó 8 millió svéd koronát (863 157 euró) Angus Dea-ton, a Princeton egyetem közgazdász professzora nyerte el a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.Angus Deaton 1945.
Milliomos szegénységkutató
Stockholm. Az idei köz-gazdasági Nobel-emlék-díjat és az ezzel járó 8 millió svéd koronát (863 157 euró) Angus Dea-ton, a Princeton egyetem közgazdász professzora nyerte el a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.
Angus Deaton 1945. október 19-én született Edinburghban. A brit–amerikai kettős állampolgár a Princeton Egyetemen a közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok professzoraként a világban létező extrém szegénység, a kevesebb, mint napi egy vagy két dollárból élők felmérésének technikájáról és az adatok megbízhatóságáról folytat kutatásokat. A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda. Deaton a Nobel-bizottság szerint sok mindenben járult hozzá ahhoz, hogy hatékonyabban tudjuk vizsgálni a jólétet különböző országokban és korokban.
Kétes kísérlet
A közgazdász idén tavasszal azzal került a hírekbe, hogy egy amerikai cégvezető az ő – és Nobel-díjas pszichológus kollégája, Daniel Kahneman – egyik közös tanulmánya alapján úgy döntött, saját álomfizetéséből ad béremelést dolgozóinak. Az elemzésben Deaton és Kahneman azt fejtegette, hogy annál boldogabbak a dolgozók, minél többet keresnek. Első látásra ez nem egy világmegváltó gondolat, de a tanulmány azt is mondja, hogy ez csak egy bizonyos pontig van így, és a kritikus szint 75 ezer dollár körül van. Erre építve a Gravity Payments nevű cég vezetője, Dan Price – aki addig havi egymillió dollárt tehetett zsebre – egy értekezleten bejelentette, hogy 90 százalékkal csökkenti saját bérét, hogy finanszírozni tudja az alkalmazottak fizetésemelését, és a jövőben minimum 70 ezer dollárt vihetnek évente haza a 120 fős cég dolgozói.
Teljes csőd
Price csak boldoggá akarta tenni a dolgozóit, ez viszont nem jött be, a cég munkavállalói – legalábbis egy részük – nem lett boldogabb, sőt inkább elégedetlenebb. A legjobbak fel is mondtak, ugyanis igazságtalannak tartották, hogy az általános emeléssel nemcsak a legjobbak fizetése emelkedett jelentősen, hanem azoké is, akik a legrosszabbul kerestek. Maga a cég a csőd szélére került, Price rákényszerült saját lakásának kiadására, ráadásul még a cégben kisebbségi tulajdonos fivére is beperelte, mert szerinte a fizetésemeléssel elégette a cég profitját. (MTI, TASR, hvg.hu)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.