Milliárdos hiszékenység

Szlovákiában eddig hozzávetőleg 50 társaság folytatott nem banki jellegű betéti tevékenységet, közülük csaknem a fele már csődbement, 15-ről pedig jelenleg nem áll rendelkezésünkre semmilyen adat. A Befektetési Társaságok Szövetsége (ASS) szerint a betéti társaságok átlagos életkora 4 év, az elmúlt időszakban ugyan nem volt nagyobb csőd, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a betéti társaságok bármelyik pillanatban csődbe mehetnek.

Ennek ellenére csaknem minden ötödik lakos helyezte el pénzét hasonló társaságokban. Fő motivációként a magas kamatokat említik, amelyekkel a bankok egyszerűen képtelenek versenyezni. A Horizont Slovakia például 32 és 53 százalék közötti kamatokat ajánl, a Drukosnál ugyanez 27 százalék körül, a B.M.G. Investnél 16-48, az AGW-nél pedig 25-43 százalék között mozog. Összehasonlításképpen, a bankokban az éves kamat csak ritkán haladja meg a 7 százalékot. Csődveszéllyel kevesen számolnak, ha pedig tényleg odaveszik a pénz, akkor is általában az államot szokás szidni. A pénzügyminisztérium és a mérvadó pénzintézetek ugyanakkor már korábban figyelmeztettek, hogy még a legmegbízhatóbbnak tűnő betéti társaságok sem biztonságosak. Peter Krištofovič, az Allfinanz Holding igazgatója szerint, ha ennek ellenére úgy döntünk, hogy pénzünket a nagyobb nyereség reményében egy ilyen betéti társaságnál helyezzük el, akkor megtakarításaink 5-10 százalékánál többet nem érdemes ide befektetni.

A hatalmas kamatokat látva többségünk abban a hiszemben él, hogy az érintett társaságok óriási nyereséggel dolgoznak. Mivel a nem banki jellegű betéti társaságok nem teszik közzé gazdasági eredményeiket, ezért csak az ASS elemzésére támaszkodhatunk. Eszerint a BMG Invest tavaly 2,3 milliárd koronás veszteséggel dolgozott, de mintegy 990 milliós veszteséget ért el a Horizont is. Ahhoz, hogy képesek legyenek fennmaradni, a piramisjátékokhoz hasonlóan, állandóan újabb és újabb ügyfeleket kell szerezniük. Az ASS szerint, hogy fennmaradjanak, évente 30-40 százalék közötti új betétre van szükségük. Hatalmas összegek mennek el így természetesen a reklámkampányokra is. Évente erre mintegy 350 millió koronát fordítanak, ami 20 millióval meghaladja a szlovákiai bankok által reklámra fordított pénzösszeget.

Részmegoldást jelent a jövőre életbe lépő új, értékpapírokról szóló törvény, ami kötelezővé teszi a betéti társaságok számára az információszolgáltatást. ĺgy aki közülük jövőre is vállalkozni akar, annak közzé kell tennie, hogyan is használja fel a befektetett pénzt, és természetesen az ezzel járó rizikót is. Ez alapján aztán bárki eldöntheti, hogy pénzét továbbra is bizonytalan jövőjű társaságokban helyezi el, vagy inkább biztosabb befektetés után néz. (mi)