Mélyül a válság, jött a kamatvágás

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A tegnapi londoni döntés nyomán a legnagyobb brit bankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; ennek fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap. A csomag legfontosabb pontjai között van az állami garanciavállalás a bankközi piacon forgalmazott likviditásra. A Bank of England ezt legalább 200 milliárd font, rövid távú készpénznövelő hitelfinanszírozással egészíti ki. A tőkejuttatás első 25 milliárd fontját nyolc nagybank és lakástakarék-szövetkezet – az Abbey, a Barclays, az HBOS, az HSBC, a Lloyds TSB, a Nationwide, a Royal Bank of Scotland és a Standard Chartered – jegyezhette le; a felsorolt bankok részvényárfolyama az utóbbi napokban kis híján összeomlott. A második 25 milliárd fontra a többi bank jelentkezhet. A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő követelést tartalmaznak pénzpiaci portfolióik, ezért jó ideje óvakodnak az egymásközti rövid lejáratú hitelezéstől, ami drágítja az egyéb hitelügyletet is. A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára és szinte teljes elapadása már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England legutóbbi kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5%-a volt Nagy-Britanniában. A Brown-kormány azt várja a mentőakció címzettjeitől, hogy a pénzt valóban a gazdaság élénkítésére fordítsák, szabjanak határt a bankvezetők sokakat irritáló óriási fizetésének és limitálják a részvényesek osztalékát.

Már nem fizet egy bank

Leállította a betétek kifizetését és új betétek felvételét az egyik izlandi nagybank brit érdekeltsége, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Ez az első eset a banki válság terjedése óta, hogy brit lakossági betétesek nem jutnak hozzá megtakarításaikhoz. Az Icesave pénzügyi szolgáltató csak annyit közölt, hogy „jelenleg” nem dolgozza fel a betéti és pénzkivételi igényléseket. Becslések szerint 300 ezer brit számlatulajdonosnak van összesen több mint 4 milliárd fontja az Icesave-nél. Ez a brit bankrendszer egészéhez képest kevés – a brit bankok összesen kétezer milliárd fontnyi megtakarítást kezelnek –, az eset mégis feltűnést keltett, mivel eddig egyetlen nagy-britanniai bank sem jutott olyan helyzetbe, hogy le kellett volna állítania a betétek kifizetését.

Egységes kamatfaragás

A tegnapi összehangolt 0,5 százalékpontos alapkamatvágás értelmében az amerikai Fed irányadó rátája 1,50%-ra, az Európai Központi Bank rátája 3,75%-ra, a Bank of England kamatlába 4,50%-ra változik. Az akcióban Kanada, Svédország, Svájc és Japán központi bankjai is részt vettek. Az összehangolt kamatcsökkentést azzal indokolták az intézmények, hogy miközben az inflációs veszélyek enyhültek (pl. az olajárak komoly esése miatt), a globális hitelválság miatt a gazdasági növekedési kilátások romlására egyre nagyobb bizonyítékok vannak. A rendkívüli kamatcsökkentések hírére a globális részvénypiacok átmenetileg felfelé lendültek, ami jó hír, hiszen tegnap délelőtt a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek rendre 7% körüli veszteségeket mutattak, a moszkvai tőzsdén pedig ismét felfüggesztették a kereskedést a tőzsdefelügyelet döntése nyomán. Az orosz pénzügyi rendszert (Izland után) ugyancsak az összeomlás veszélye fenyegeti, ezért egy a Kreml egy 36 milliárd dolláros azonnali mentőövön dolgozik. A váratlan kamatvágás azonban csak átmenetileg nyugtatta meg a piacokat, hiszen a tokiói tőzsde óriásit, több mint 9%-ot bukott, a nyugat-európai börzék pedig újra süllyedni kezdtek.

Tegnaptól az osztrák és a magyar kormány is követi más európai uniós országok példáját: korlátlan garanciát vállal a bankbetétek után. A bizonytalanság kezelésére egységes európai álláspontot alakítottak ki, a húszezer eurós garancia értéket 50 ezer euróra emelik. A betétgarancia-szabályok egységesítésének kérdése azután merült fel, hogy Írország a múlt héten korlátlan garanciát vállalt hat helyi pénzintézet valamennyi magánbetétére.

Eltűnt 2 billió dollár

A 2007 nyarán kirobbant és 2008 szeptember dereka óta erősödő, immár globális pénzügyi válság hatására az amerikai nyugdíjalapok eddig 2 ezer milliárd dollárt vesztettek! Az állami nyugdíjrendszer mellett üdvözölt újítás volt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók bevezetése az Egyesült Államokban 25 évvel ezelőtt, mivel így a munkáltató is hozzá tudott járulni a dolgozó nyugdíjas éveihez. Most viszont sokan fogják a fejüket, az elmúlt 15 hónapban ugyanis ezek a szolgáltatók 2 ezer milliárd dollárt vesztettek. A hitelpiaci válság okozta komoly veszteségek azt eredményezték, hogy nagyon sokan kénytelenek elhalasztani a nyugdíjba vonulást, viszont a másik oldalon a szabályozó hatóságokat is elgondolkodtatta, hogy érdemes lenne újragondolni a rendszer szabályozását. (MTI, NG, MR, shz)