Megszűnt a túlzottdeficit-eljárás

A lecsökkent államháztartási hiány eredményeképpen Brüsszelben döntöttek: Szlovákia kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Az ország vezetői fellélegezhetnek, mert egy sor megkötés, szigorítás szűnik meg Szlovákiával szemben.  Brüsszel a kedvező döntést több feltételhez kötötte, amelyek közül a két legfontosabb: az igazságszolgáltatás igazságosságának, átláthatóságának, rugalmasságának és gyorsaságának növelése, valamint a villamos energia árának csökkentése a vállalati és a kereskedelemi szféra számára, ami a vállalkozási környezet javulásának alapvető feltétele. Ez utóbbi összecseng a Magyar Közösség Pártja javaslatával, amit idén februárban tettünk a szlovák kormány elé.

Az államadósság tovább növekszik

A hiánycsökkenéssel egy időben viszont az államadósság töretlenül növekszik. Az államháztartás hiánya, vagyis a deficit egy adott gazdasági évre vonatkozó adat. Az államháztartás mindenkori hiányának pótlására felvett hitelek és a kibocsájtott államkötvények évek során összegyülemlett összege képezi az államadósságot, amelyet még megnövel az adósságszolgálat, vagyis  a kamatok és a járulékos költségek összege. Ellenben a megtérített részletek csökkentik a mindenkori államadósságot.

Az államadósság alakulása komoly fejtörést okoz a kormány számára. A tavalyi év folyamán az államadósság a hazai össztermék 55 százaléka körül billegett. Ha idén eléri az 55 százalékot, 2015-ben hatályba lépnek az adósságplafonról szóló sarkalatos törvény enyhébb szankciói.  Ebben az esetben jövőre a kormánynak meg kellene kötnie a kiadások 3 százalékát, 2016-ban pedig az előző évi kiadások szintjén kellene gazdálkodnia. Ennél rosszabb, szinte katasztrófával felérő forgatókönyv lépne életbe, ha idén az államadósság elérné a hazai össztermék 57 százalékát. Ebben az esetben a jövő évre kiegyenlített államháztartási költségvetést kellene elfogadni. A mai viszonyokhoz képest a kiadásokat jövőre megközelítőleg 3 milliárd euróval kellene csökkenteni, vagy ennyivel megnövelni az államháztartás bevételeit (főleg az adóbevételeket), illetve a két megoldás kombinációját alkalmazva, elérni a kiegyenlített államháztartást. Az összeg megközelíti az oktatási és a szociális tárca együttes költségvetését. Vagyis az oktatási intézmények éves költségeit és a szociális juttatások éves keretét együttvéve.

Mi a teendő?

Hogy mindezt megelőzze, a kormánynak tüstént hozzá kell látnia a fokozott takarékossághoz és a nadrágszíj összehúzásához. Ma még korántsem a fenti mértékben, ám nem kockáztathatja meg egyik határérték túllépését sem, mert azt a fentiek értelmében sokkal keményebb szankciók követnék. A kormányfő érezte a közelgő veszélyt, 2012-ben megpróbálta a határértékeket megnövelve módosítani az adósságplafonról szóló sarkalatos törvény szigorú rendelkezéseit.  A minősített, alkotmányos többség hiányában ezt pártja önmaga nem tehette meg. Nem talált szövetségesre a törvényhozásban sem, a szigorú határértékek így nem változtak. A számára sikertelen köztársaságielnök-választást követően a Smer-kormányzat nem kaphatott kétéves haladékot. Jöhet a pótforgatókönyv, a fokozott takarékosság a második félévben. Nyáron, a politikai uborkaszezon kellős közepén várhatjuk a takarékossági csomag bejelentését. Nem biztos, hogy meglepetésektől mentes lesz. Tudjuk, hogy a vonatkozó törvény értelmében a kormány nem csökkenti le az ÁFA általános adókulcsát egy százalékponttal, inkább módosítja a törvényt. Ez is a probléma súlyára utal. A kormány számára a kormányzás második félideje egyáltalán nem lesz sétagalopp. Ellentmondásos helyzetben van, hiszen Szlovákiában sohasem kormányzott egyetlen párt, mint manapság, viszont képtelen a helyzet orvoslására, a súlyos gondok megoldására. Nyáron eldőlhet, hogy végképp kifullad, avagy képes lesz meghozni a kellő intézkedéseket, talpra állítani a gazdaságot, és féken tartani az államadósságot.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke