Megéri teljes gázzal hajtani

Egyelőre azonban a többi gépkocsi-márka esetében a járási hivatal engedélyét kell kérnünk az átépítéshez, és ehhez a zsolnai közlekedési kutatóintézet beleegyezésére is szükségünk van. Ha az autónk nem teljesíti az átépítéshez szükséges normákat, akkor a közlekedési tárca erre illetékes hivatalához kell fordulnunk a kivételért. Mindezt figyelembe véve a hivatalosan elismert márkákon kívül elég költségesnek számít az átépítés. Nem csoda, ha minden második hazai gépkocsit, amely propán-bután gázüzemre működik, feketén építettek át. Szlovákiában jelenleg 124 olyan gépkocsijavító műhely működik, ahol hivatalosan elvégzik az átépítést. Mindez, gépkocsitól függően, 18-35 ezer korona közötti összegbe kerül, egyes esetekben azonban az 50 ezer koronát is elkérik. Beszerelésével azonban 30-50 százalékos költségmegtakarítást is elérhetünk. A beszerelési költség így 6-7 ezer kilométer alatt megtérül.

Korábban több olyan hír is felröppent, amely szerint a gázüzemmód káros a motorra. A szakemberek szerint a válasz erre határozott nem. Ezt a téves információt olyanok adják egymásnak tovább, akiknek nem volt, és nem is szimpatikus a gázüzem. Az igazság az, hogy a PB-gáz használata a motor belsejében sokkal tisztább üzemmódot eredményez. Egy gázzal használt szétszedett motor égésterét megvizsgálva láthatjuk, hogy nincs vastag, kemény korom lerakódás, a dugattyúkról kézzel lehet letörölni a szennyeződést. A benzinnel ellentétben a gáz sokkal tökéletesebben keveredik a levegővel. ĺgy hidegindítás esetén sem mossa le a kenőolajfilmet a henger faláról, ellentétben a cseppek formájában kicsapódó benzinnel, amely az olajtérbe lejutva hígítja azt, rontva ezzel kenőképességét.

A PB-gáz égési tulajdonságaiból adódóan elméletileg kb. 10%-ot veszít a gépkocsi a teljesítményéből, de ezt igazán csak intenzívebb gyorsításkor, illetve a végsebesség közelében érezni. Tehát a hétköznapi autós ebből szinte semmit nem vesz észre. Sőt, gyakran az a visszajelzés ügyfelektől, hogy nagyobb teljesítményt tapasztalnak, mint benzinüzemben. Amit viszont nem lehet elégszer hangsúlyozni: a PB-gáz előnyeit csak a jó állapotú motorral rendelkező járművek tulajdonosai élvezhetik felhőtlenül, és zavartalanul.

A gázüzemű autóktól való tartózkodást legtöbben a gáztól való félelemmel indokolják. Ha kicsit közelebbről vizsgáljuk meg ezt a kérdést, hamar egyértelművé válik, hogy több okunk van félni a benzin üzemmódtól, mivel az kevésbé biztonságos, mint az utólag beépített gázrendszertől. Mire is alapozzuk mindezt? Kezdjük a tartályoknál: a gáztartály 4 mm falvastagságú acéllemezből készül, és minden egyes tartályt sorszámmal látnak el, majd külön-külön lepróbálnak 45 bar nyomással, melyet hatósági irat igazol. Ezzel szemben a benzintartály egy 1 mm-es, „ponthegesztett” vaslemezből, vagy most már egyre gyakrabban műanyagból van. A gáztartályra egy teljesen leszigetelt műszer-szelep egység kerül, melyben csőszakadás esetén minden irányban elzáró biztonsági szelepek vannak, de ha mégis bármilyen szivárgás lépne fel, egy olyan szellőző rendszer van kialakítva, amin keresztül a gáz csakis a szabadba távozhat, és az utastérbe nem juthat be, benzintankban ellenben ilyen berendezés nincs.

Mennyit fogyaszt PB-gázból egy adott jármű? Nyilvánvaló, hogy ez autótípusonként változó. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a normál méretű teli tartály esetében körülbelül 500 km-t lehet megtenni. Mivel a benzinnek kb. 1,24-szer magasabb az energiatartalma, mint a PB-gáznak, ezért elméletileg 20-25% fogyasztásnövekedéssel kellene számolni, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez csak nagy hengerűrtartalmú, vagy a maximális teljesítmény közelében használt járművek esetén igaz, normál használat esetén egy kifogástalan állapotú motorral rendelkező járműnél legfeljebb 10-15% többletfogyasztásra lehet számítani. Ha gépkocsinkat szeretnénk gázüzeműre átépíteni, akkor erről a www.lpg.miesto.sk honlapon tudhatunk meg többet, ahol az átépítést végző műhelyek címe és telefonszáma is fel van tüntetve. (s, ú, mi)