Megakadhat a növekedés

Pozsony. A katasztrofális vá-lasztási eredmény és az ezt követő politikai bizonytalan-ság a szlovák gazdaságra is rányomhatja a bélyegét. Drá-gulhat az adósságfinanszíro-zás, elbizonytalanodhatnak a külföldi beruházók, ráadásul tovább késhetnek a legszük-ségesebb reformok.

Politikai földrengés – így jellemezte a szombati parlamenti választásokat Ján Oravec, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (ZPS) elnöke, aki a választók rendkívüli elégedetlenségével magyarázza az eredményeket. „A Smer visszaesése bebizonyította, hogy nem lehet hosszabb távon fenntartani a népszerűséget a választók megvásárlásával, olyan populista intézkedésekkel, mint az ingyenes vonatozás vagy a gázdíj visszatérítése” – tette hozzá Oravec, aki szerint a politikai földrengés az ország gazdaságán is meglátszik majd. Mire számíthatunk?

Bizonytalan beruházások

A Fitch hitelminősítő három hete jelentette be, hogy nem változtat Szlovákia rendkívül jó, A+, stabil kilátású besorolásán, amit a szlovák bankrendszer stabilitásával, az ország euróövezeti tagságának az előnyeivel és a fokozatosan javuló gazdasági mutatókkal magyarázott. A hitelminősítő az elkövetkező évekre 3 százalékos gazdasági növekedéssel és a munkanélküliség további csökkenésével számolt. A szombati választások azonban most keresztbe tehetnek az elemzők elképzeléseinek, hiszen a politikai bizonytalanságot nem szeretik sem a külföldi beruházók, sem a pénzpiacok. Peter Goliaš, az Ineko gazdaságkutató intézet igazgatója szerint Szlovákiának ugyanakkor most semmire sem lenne annyira szüksége, mint a stabilitásra, hiszen a következő kormánynak egy sor olyan reformot kellene végrehajtania, amely nem tűr halasztást.

Baloldali pénzszórás

A Robert Fico vezette kabinet az elmúlt években a hatékonyabb adóbehajtásból befolyt összeget a kormánypárt népszerűsítését szolgáló értelmetlen szociális intézkedésre szórta el, az államkasszában nem maradt tartalék a nehezebb időkre – vallja Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte idén ugyanakkor a britek uniós népszavazása és a görögök egyre kilátástalanabb helyzete is súlyos piaci kilengésekhez vezethet, ami a szlovák gazdaságot sem hagyná hidegen. Mindezek fényében az elemzők szerint egyre kisebb az esélye annak, hogy jövőre sikerül teljesíteni a Smer által ígért kiegyenlített költségvetési egyenleget, vagyis folytatódhat az ország eladósodása.

Drágább hitelek

Ráadásul fennáll a veszélye annak is, hogy az adóssághegy finanszírozása megdrágulhat. Peter Kažimír pénzügyminiszter tavaly azzal büszkélkedett, hogy Szlovákia Németország nyomdokaiba lépett, ugyanis nulla százalék alá bukott a szlovák államkötvények hozamszintje. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiának a futamidő lejártát követően kisebb összeget kell visszafizetnie a hitelezőinek, mint amennyit felvett tőlük. „Az országnak rendkívül jó hírneve van a befektetők körében” – dicsekedett az elmúlt hónapokban Kažimír. Az INESS egy másik elemzője, Martin Vlachynský szerint most ez is megváltozhat, hiszen a pénzpiacok nem szeretik a bizonytalanságot, az elkövetkező időszakban így nemcsak az ország adóssága nőhet, hanem a visszafizetéssel járó költségek is.

Uniós pénzcsap

Gondok lehetnek azonban a bevételekkel is. Jelenleg a közkiadások 80 százalékát az uniós támogatásokból finanszírozzák. Szlovákiának ugyanakkor már az elmúlt években is súlyos gondot okozott a támogatások merítése. Az ország képtelen volt időben meríteni az előző programozási időszakból fennmaradt uniós támogatásokat, ráadásul szinte még semmit sem költött el a 2014-től 2020-ig tartó programozási időszakra elkülönített 15 milliárd euróból. Az elemzők korábban arra figyelmeztettek, hogy a következő kormánynak gyorsan orvosolnia kellene a helyzetet, márpedig ha az elkövetkező időszak a pártok közötti marakodással telik el, tovább romolhat a helyzet. (vlv, TASR, SITA)