Még lépéshátrányban vagyunk

A Pozsony közeli lozornói ipari parkban hétfőn adták át a Brose Slovensko cég korszerű gyárát. Erdőháton (Záhorie) egyre inkább érezhető szerepet töltenek be az ipari parkokTASR-felvételSzlovákiában elsősorban a pénzhiány fékezi az ipari parkok kialakítását; a 70 százalékos állami hozzájárulás ellenére egy minden igényt kielégítő park kialakítása költséges vállalkozás, a legtöbb önkormányzat számára még a 30 százalékos önrész előteremtése is szinte elérhetetlen. Másrészt viszont az ipari parkok hosszabb távon munkahelyeket teremtenek és az adóbevételeket is jelentősen növelik.

Szlovákia: Fojtogató pénzhiány

A hatályos szlovák jogszabályok szerint ipari parknak az a terület tekinthető, ahol legalább két vállalkozó folytat ipari termelést vagy nyújt valamilyen szolgáltatást, a park tulajdonosa pedig biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát és egyéb szolgáltatásokat. A törvény alapján csak az önkormányzatok által létrehozott ipari parkok kaphatnak állami támogatást. Ahhoz, hogy a dotációt megkapják, a költségek 30 százalékát kell előteremteniük. A támogatás az ipari park létesítésével kapcsolatos összes kiadásra felhasználható, beleértve a földalapból való kivonás költségeit. Hogy egy terület ipari parknak minősüljön, megfelelő infrastruktúra és tisztázott tulajdonviszonyok szükségesek, illetve nem lehetnek régi, megoldatlan környezetszennyezések.

A kormány még májusban tárgyalta a környezetvédelmi tárca elemzését az ipari parkok létesítésére alkalmas helyszínekről. Az anyag kapcsán Miklós László környezetvédelmi miniszter lapunknak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki, hogy Dél-Szlovákiából az átlagosnál kevesebb javaslat érkezett ipari park létrehozására. A Nyitrai kerületből a már működő verebélyi park mellett Komáromban a Hydrostav és környéke, Kálnán két helyszín is, Ipolyságon a gyerki sétány és az Ipari Zóna, Érsekújvárott az ún. bajcsi erdő melléke, Vágsellyén az Ipari Zóna, Párkányban pedig a papírgyár területe szerepel a legjobb helyek között. A Kassai kerületben is komoly terveket dédelgetnek, Kassa öt helyszínnel képviselteti magát, de a nagyváros közvetlen környékén Komaróc, Szepsi, Kenyhec, Abaújszina, Migléc és Szeszta is szívesen kiépítené a saját parkját. A kerületből még Királyhelmec és Rozsnyó szerepel a listán. A környezetvédelmi szakhatóságok az 529 potenciális ipari park alkalmasságát 6 kritérium alapján vizsgálták. Az alkalmatlan területek közé ipari körzeteket is besoroltak, mégpedig a stratégiai jelentőségű nyersanyagokat rejtő, vagy éppen a korábbi bányászat által aláfejtett területeket. Ezek alapján 83 helyszín nagyon alkalmasnak, 278 alkalmasnak, 131 pedig kevéssé alkalmasnak bizonyult ipari park létrehozására.

Csehország: Ahány város, annyi park

Elmúltak azok az idők, amikor a külföldi befektetők a ritkaságszámba menő cseh ipari parkok minden négyzetméterért kemény harcot vívtak. Ma teljesen más a helyzet, Csehországban az ipari parkok robbanásszerű terjedésének lehetünk a tanúi. Lassan divat lesz, hogy egy-egy város, település önkormányzata bő állami támogatás mellett ipari zóna kiépítésébe fektet. Idén már 16 önkormányzat kapott közpénzeket saját ipari övezetének kialakításához, amihez a lehető legkedvezőbb feltételeket próbál párosítani, hogy a külföldi vállalatokat odacsábíthassa. Számos ipari zóna azonban üresen tátong, sokszor a rossz közlekedési összeköttetés miatt. Az 1998 és 2001 között kialakított zónák területének csupán 35%-án folyik valamilyen termelés, az 58 ipari parkból pedig 17 teljesen üres. Különösképpen Észak-Morvaországban fenyeget az a veszély, hogy számos ipari zóna a rossz közlekedési infrastruktúra és összeköttetés hiánya miatt befektető nélkül is marad. Aggódik a pénze miatt Frýdek-Místek önkormányzata: eddig már több mint 60 millió koronát fordított egy hatalmas textilüzem projektumába, melyet egy pakisztáni vállalkozó kíván építeni és üzemeltetni a várostól nem messze fekvő Chlebovicén. A városatyákat meggyőzte Saeed Akhtar, 2500 új munkahelyet és 2005-re 3,3 milliárd koronás forgalmat ígérve, noha sokan kételkednek abban, hogy a térségben találnak elég, textiliparban jártas munkaerőt. A vállalkozó szerint ha nem találnak, akkor majd külföldről biztosítanak be munkásokat. Gond van a gyárépítéssel is: a befektető már 30 millió korona körüli összeggel tartozik beszállítóinak.

Az amerikai autóalkatrész-gyártó Delphi először három észak-morvaországi város, Valašské Meziříčí, Přerov vagy Kopřivnice valamelyik ipari parkjában szándékozott letelepedni, de az olcsóbb bérköltségek miatt végül is Szlovákiát választotta. ĺgy a morvák kb. 200 millió koronás befektetéstől estek el, amely 200 munkahelyet teremtett volna. Az előbb említett Kopřivnicén viszont egy szintén autóalkatrészeket gyártó amerikai cég, a Dura Automotive Systems készül beindítani a termelést, 290 embert foglalkoztatva. Valašské Meziříčí városa viszont azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a már 60 millió koronát elnyelő készülő ipari zóna befejezéséhez még további 100 millió korona szükséges. Az önkormányzat végül is átértékelte az iparfejlesztési stratégiáját és úgy döntött, hogy eladja a félkész komplexumot. A városatyáknak mindenesetre megnyugtatásul szolgált, hogy két autóalkatrész-gyártó már jelezte letelepedési szándékát a 54 hektár nagyságú ipari parkban. Más városoknak azonban szerencséjük volt: Paskovban az osztrák Mayr-Melnhof egy 1,5–2 milliárd korona értékű fűrésztelepet tervez létrehozni, 140 munkahellyel. Északnyugat-Morvaországban, Krnov mellett egy olasz cég fog 2004-től gumicső és tömlőgyárat működtetni.

A külföldi befektetéseket elősegíteni hivatott állami ügynökség, a CzechInvest statisztikái szerint Csehországban több mint 15 ezren dolgoznak ipari parkokban telepített üzemekben, s 2004-re ez a szám 40 ezer is lehet. Szerintük egy korona állami hozzájárulás az ipari parkok kialakításához 97 korona magánbefektetést generál. Az ipari és kereskedelmi minisztérium 1998-ban kezdte meg az ipari parkok közvetlen támogatását. Míg az első évben 52 millió, tavaly már 523 millió koronára lehetett pályázni az önkormányzatoknak és a régióknak. A keret felhasználtsága is nőtt: négy évvel ezelőtt az összeg 72%-át, 2001-ben több mint a 99%-át merítették ki. Nem ennyire elégedett viszont a költségvetési pénzek felhasználását ellenőrző számvevőszék. Kimutatása szerint a támogatások 43%-át nem használták fel hatékonyan.

Magyarország: fontos exporttermelők

Alig fél évtizeddel ezelőtt az újdonság erejével hatott több nagyváros határánál a közlekedési tábla felirata: Ipari Park, amely mögött kezdetben sokszor csak pusztaság volt látható, ám nem sokkal később már nagyméretű üzemi épületek, raktárnak való csarnokok álltak, közöttük gondosan megtervezett és elkészített utak. A korszerű gazdaság részeként eddig 146 ipari park vette birtokba a városok peremét, gazdagítva ezzel a település életét. E bázisok létrehozását a gazdasági minisztérium koordinálja. 125 ipari parkban található betelepült vállalkozás, s ezek mintegy negyede már teljes kapacitását kihasználva működik. Hasonló számban vannak olyan ipari parkok, amelyekben hamarosan új megtelepedett vállalkozások kezdhetik meg tevékenységüket. Tavaly 1700 vállalkozásban ezermilliárd forint értékű termelőberuházással – 114 ezer főt foglalkoztatva – 3300 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, melynek összesen 78%-át exportálták. Az ipari parkoknak a gazdasági életben betöltött fontos szerepét, súlyát mutatja az is, hogy az ezekben működő vállalatok adták tavaly az iparban foglalkoztatottak 14%-át, az ipar teljes árbevételének 26%-át, s az ország ipari exportbevételének pedig 38%-át. Különösen jelentős ez az eredmény, ha annak tükrében nézzük, hogy az ipari parkok kialakulása itthon rövid múltra tekint vissza. (ú, tl, mi, melecske, szilágyi)