Máig veszteséges a tejfeldolgozás

Jogosan hitetlenkedik a vásárló: míg október elején átlagosan 20 koronába került egy liter tej, addig napjainkban már a 25 koronát is meghaladjaJán Krošlák felvételeA tejpiacon érzékelhető áremelkedést a magas termény- és üzemanyagárak, valamint az európai államokban tapasztalható fejőstehénhiány okozza. Azonban a magasabb tejárakból máig nem profitálnak az őstermelők, mert a tej felvásárlási ára nem követte a költségek növekedését. Az ágazatban az utóbbi években csak a legkorszerűbb technológiával rendelkező telepeken értek el nyereséget, az állami támogatást a fejőstehenek után eltörölték, a minőségi követelményeken pedig szigorítottak.

A nyerstej huzamosabb ideje alacsonyan tartott felvásárlási ára miatt a közepes gazdaságok jelentős része áttért a sokkal igénytelenebb és államilag támogatott hús típusú szarvasmarhák tartására. A tejtermelésre történő visszaállás magas beruházási költségeket vonna maga után, a gazdáknak így ma már nem lehet csábító még a pillanatnyilag elképzelhetetlennek tartott ötven százalékos tejáremelés sem. Szlovákiában a tejtermelés egyre inkább a kisebb gazdaságokba szorult vissza: a statisztikai adatok szerint csaknem 10 ezer olyan kisgazdaságban termelnek tejet, ahol húsz vagy annál kevesebb tehenet gondoznak. Száz vagy annál több tehenet csupán 1200 gazdaságban fejnek.

Ľubomír Užík, a Szlovák Tejterméktanács tagja és a rimaszombati Gömöri Tejfeldolgozó igazgatója szerint szlovákiai viszonylatban a felvásárolt tej mennyisége (most még elenyésző, 3 százalékos mértékű) csökkenő tendenciát mutat. A rimaszombati tejfeldolgozó a napokban cserélt gazdát, az igazgató szerint az új tulajdonos igényt tart azokra a termelőkre, akiknek érvényes szerződése van a tejfeldolgozóval. „A felvásárlási árak alakulását nehéz lenne megjósolni, az új tulajdonos természetesen igazodni fog az aktuális árakhoz, konkurenciaképes összeget fog ajánlani a termelőknek. Azt gondolom, az elmúlt évekhez képest a jövőben magasabb lesz a tej ára – mondta lapunknak Ľubomír Užík.

Az almágyi Lazsík István, 27 éves tapasztalatai alapján azt állítja, hogy a tejtermelés korábban mindig gazdaságos volt, és csak 2000 táján kezdett a helyzet megváltozni. Hét évvel ezelőtt a minőségi mutatóktól függően még 8,50 és 9 korona között ingadozott a nyerstej felvásárlási ára, ehhez még minden liter után kaptak 1 korona állami támogatást. Pillanatnyilag a Gömöri Tejfeldolgozó a legjobb minőségű tejért 9,20 koronát fizet, de ebből levon 70 fillért a tej beszállítására. Lazsík szerint ezért az elmúlt évek során ez az ágazat veszteségessé vált.

A Bakóházi Mezőgazdasági Szövetkezet egyik legnagyobb bevételi forrása is a tejből származik. Molnár Péter, a szövetkezet elnöke és többségi részvényese szerint a tejért a társaságuk évente mintegy 2 millió koronát kap, ami valóban nem elhanyagolható összeg. De számolhatunk másképpen is – állítja Molnár. „Ha a szarvasmarha etetésére itthon tartott gabonát eladnám, kapnék érte négymillió koronát. „Március végéig szerződési kötelezettségünk van a Gömöri Tejfeldolgozóval, addig kiértékelem a helyzetet. Egyelőre várunk: a rimaszombati tejfeldolgozónak új tulajdonosa van, kíváncsiak vagyunk a kínálatára, de a tejárakról Magyarország felől is kaptunk már híreket. Ha a tehéntartás nem lesz nyereséges, nem termelünk tejet.

Az áremelkedés a tej és a tejtermékek világpiacán nem áll meg, az idén megindult növekedés egy tartós folyamat kezdetét jelenti. A hazai termelők szerint Szlovákiában már rég nem az a kérdés, hogyan lehet visszafordítani a tejtermelés csökkenését, hanem az, hogyan lehetne megállítani a folyamatot.