Leszámolna a Fidesz a civilekkel

A civilszervezetek szerint az Orbán-kormányzat nyomásának köszönhetően előbb vagy utóbb olyan helyzetbe kerülhetnek, mint az orosz vagy izraeli kollégáik. Elemzők szerint a kormány újabb ellenség képét igyekszik megalkotni, amelyet le lehet győzni.

A Fidesz alelnökének keddi nyilatkozata néhány órával a brit Guardian egy cikkének megjelenése után hangzott el. A cikkben több magyar – részben a Soros-alapítvány által támogatott – civil nyilatkozott abbeli aggályairól, hogy Donald Trump győzelmével elhárult az akadály az elől, hogy az Orbán-kormányzat leszámoljon velük.

Mutasd a zsebed!

A magyar kormány első lépése a civil szféra elleni fellépésben valószínűleg a 2011-es, civilszervezetekről szóló törvény módosítása lesz. A javaslat már április előtt a parlament elé kerülhet – írja az Index.hu – s egyebek mellett szerepel benne, hogy a civilszervezetek vezetőinek kötelezően vagyonnyilatkozatot kellene tenniük – mégpedig azért, mert hivatásszerűen foglalkoznak a közvélemény befolyásolásával. A Guardian erről azt írja, a „megfélemlítés” része lehet az intézkedés, ám azt nem pontosítja, miért. Az érintett szervezetek vezetői a sajtónak úgy nyilatkoztak, attól tartanak, hogy a vagyonnyilatkozatban szereplő információkat a kormányzati sajtó a lejáratásukra használná fel.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője lapunknak hasonló kételyeket fogalmazott meg, ám hozzátette, egyelőre nem ismert az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet. „Amennyiben a vagyonnyilatkozatok valódiságának ellenőrzését a kormányzat felügyelete alá tartozó hatóságok kezébe teszik, akkor megnövekedhet a kormányzattal szemben kritikus civilszervezetekre nehezedő nyomás. El tudom képzelni, hogy a vagyonnyilatkozatok adásának örve alatt a kormányzat pluszjogokhoz igyekszik juttatni a hatóságokat, erre legalábbis meglesz a kísértés. De ha ez nem is így lesz, a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra kerülése után a kormányzathoz közel álló médiának lesz lehetősége utánamenni alaposabban a kormányzattal szemben kritikus civilek vezetői egyes anyagi ügyeinek. Izgalmas kérdés, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a vezetők hozzátartozóira is kiterjed-e majd, és ha igen, az nyilvános lesz-e” – mondta az elemző.

Orosz vagy izraeli?

A kormányzati kommunikáció hosszú távon úgy próbálja beállítani a Soros-támogatta civileket mint nemzetbiztonsági kockázatot, külföldről fizetett ügynököket. Ez a trend már kipróbált dolog – írja az Index –, hiszen amivel Orbán egy ideje próbálkozik, az Oroszországban már működik. Oroszországban minden olyan szervezetet, amely külföldről kap támogatást, hivatalosan is külföldi ügynöknek titulálnak. A módszer végtelenül egyszerű és roppant hatásos: ha például a demokratikus jogokat vagy emberi jogokat védelmező civilszervezet kritizálja a kormányt, amiért az antidemokratikus lépéseket tesz, esetleg korrupt, akkor a kormány visszavághat azzal, hogy a bíráló nem is független, hanem egy külföldi ügynök, egy ellenség. Ezzel nemcsak hitelteleníteni tudja az adott szervezetet, hanem semlegesíteni a kritikákat.

Az Átlátszó szerint ugyanakkor az izraeli civilszervezet-szabályozás lehet a minta, melyet tavaly nyáron szavaztak meg. Ennek értelmében a bevételeik legalább felét külföldi támogatásból szerző civilszervezeteknek minden egyes kiadványukon részletesen be kell számolniuk a szponzorokról, a kormánnyal és a hadsereggel pedig innentől kezdve csak különleges engedéllyel léphetnek kapcsolatba. A törvényjavaslat eredeti változatában még egy olyan pont is szerepelt, ami szerint az érintett civilszervezetek képviselőinek megkülönböztető jelvényt kellett volna viselniük. A törvényt felvezető politikai kampányban Benjamin Netanjahu Arthur J. Finkelstein tanácsaira támaszkodott, aki korábban Orbánnak is adott tanácsokat.

Nagy Attila Tibor szerint az Orbán-kormánytól nem állna messze az orosz példa, ráadásul a Jobbik is már évekkel ezelőtt követelte az „orosz út” követését. „A politikai mezőben politizáló civilszervezetekkel szembeni jogi szabályozásnak ugyanakkor vannak korlátai: az uniós jog és a magyar Alaptörvény egyaránt védi a gyülekezés szabadságát, és ebbe beletartozik a szervezetek szabad tevékenysége is. Ettől persze a kormány még belemehet egyes civilszervezetekkel szembeni keményebb csatába” – mondta lapunknak az elemző.

Ellenségkeresés

Az továbbra is kérdés marad, hogy a külpolitikai környeztet kedvezőnek látja-e majd az Orbán-kormány egyes civil szervezetekkel szembeni keményebb fellépésre tett kísérletét. „Németh Szilárd nem kertelt: bíznak a Trump-féle széljárásban, vagyis abban, hogy az új amerikai elnök adminisztrációja tűrni fogja az Orbán-kormány belpolitikai fellépéseit és nem kéri majd számon a demokratikus normákat” – figyelmeztetett az elemző.

Hozzátette: az intézkedés és maga a civilekkel folytatott harc beleillik a Fidesz hatalomgyakorlási sormintájába. „A Fidesz az állam és a kormány hatalmának megerősítésében hisz. Mivel politikai ellenfelet lát a Soros által támogatott civilszervezetekben, akként is kezeli őket. Ez hatalmi logika, miszerint vigyázni kell, hogy ezek a civilszervezetek nehogy az ellenzék megerősödéséhez járuljanak hozzá akár azáltal is, hogy a civilek a baloldali, liberális és zöld ellenzék szellemi utánpótlásai. E logika mentén pedig érdemes fellépni hatalmi-jogszabályi úton velük szemben, a lojális kormánypárti egyesületeket ellenben támogatni kell” – véli Nagy Attila Tibor.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője a Magyar Nemzetnek hasonlóképpen nyilatkozott. A civilszervezetekkel kapcsolatos tervek azt mutatják, hogy a kormány újabb ellenséget próbál teremteni, akit le kell majd győzni. Szerinte a politikai bosszú is szerepet játszik a civilek elleni fellépésben, hiszen ezek a szervezetek gyakran bírálták a kormányt jogsértés vagy korrupció miatt. Kiss Ambrus arra számít, a vagyonnyilatkozati kötelezettség azokra a civilszervezetekre vonatkozik majd, amelyek közpénzt is kapnak. A nyilatkozatok azonban nem biztos, hogy nyilvánosak lesznek, a kormányközeli szervezetek ugyanis sokkal több pénzt kapnak, ez pedig kellemetlen téma lehet a kabinetnek.

Mi jöhet a civilek után?

Nagy Attila Tibor szerint egyébként a Fidesz nagyjából kiépítette a maga hatalmi struktúráját, alkotmányjogi rendszerét. Az élet majdnem minden területét (az alkotmánybíráskodástól kezdve a kórházak állami felügyeletéig) érintette kisebb-nagyobb mértékben a Fidesz hatalmi logikája. Új, meghódítandó állomás a közösségi média kormányzati szabályozása lehet, hiszen a Facebook bebizonyította a Trump-kampányban, a fősodratú médiafölény ellenében is lehetséges választást nyerni. „A fideszes médiafölény ellenére a közösségi médiák alkalmasak már most arra, hogy felépítsenek és népszerűsítsenek egy ellenzéki politikust, vagy pártot – ehhez viszont alkalmas politikusi egyéniségek is kellenének. Ezekből hiánycikk van ma a magyar ellenzéki oldalon” – mondta lapunknak az elemző. (fm)