Leminősítették Magyarországot

Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor's, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal.

A Moody's indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.

A hitelminősítő szerint emellett Magyarország "egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra" a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.

A Moody's közölte: véleménye szerint e tényezők együttes hatása kedvezőtlenül fogja érinteni a kormány pénzügyi erejét, és gyengíti sokktűrő kapacitását. A negatív kilátás érvényben hagyása az azzal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, hogy az ország képes-e ellenállni az európai szuverén adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak - áll az elemzésben.

A hitelminősítő szerint a 2010 végén mért 81 százalékos GDP-arányos államadósság-ráta "érdemben meghaladta" a "Baa3" besorolású országokra jellemző középértéket. Jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2018-ig 50 százalékra csökkenti az államadósság-rátát, továbbra sem egyértelmű az ennek elérését célzó középtávú kormányzati stratégia. Emellett az, hogy a kormány eddig egyszeri intézkedésekre támaszkodott - mint például a nyugdíjalapok vagyonának likvidálása -, hosszú távon nem fogja javítani az adósság fenntarthatóságát - fogalmazott a leminősítéshez fűzött elemzésében a Moody's.

Bár a 2012-es költségvetés - szerkezeti reformok és ad hoc jövedelemtermelő intézkedések révén - 2,5 százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célként, a Moody's szerint azonban a kormányt e cél elérésében korlátozni fogja a magasabb finanszírozási költség és az alacsony növekedéssel jellemzett környezet.

A cég szerint az is csak "korlátozottan látható", hogy a kormány az alacsony növekedési környezetben miképp tervezi elérni a konvergencia-programban 2013-ra szereplő 2,2 százalékos hiánycélt.

A Moody's közölte, hogy az eddigi 2,7, illetve 2,6 százalékról 1,5, illetve 0,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését.

Az elemzés szerint a magánszektorbeli adósságleépítésből eredő gyenge hazai kereslet, valamint az olyan strukturális korlátok, mint a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság, még tovább gyengítik az ország középtávú növekedési potenciálját. A külső tényezők közül Magyarországot a fő kereskedelmi partnerek, különösen Németország meggyengült növekedési kilátásai érintik.

A Moody's szerint mindemellett a nem teljesítő kinnlevőségek emelkedő aránya, a bankok jövedelmezőségét érintő legutóbbi kormányzati intézkedések, valamint a külföldi tulajdonos bankok csökkenő likviditásnyújtási képessége korlátozza a magyar bankrendszer képességét is arra, hogy hitelkihelyezésekkel támogassa a növekedést.

A hitelminősítő elemzése szerint az osztályzatrontás másik fő tényezője az ország sebezhetősége a külső sokkoktól. Ez az államadósság szerkezetéből ered, amely finanszírozási költségnyomásnak teheti ki a kormányt.

A Moody's ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az államadósság hozzávetőleg 64 százalékát nem rezidens befektetők tartják; ennek kétharmada devizaadósság. Ráadásul a kormány bruttó hitelfelvételi igénye jelentős lesz a következő három évben. Az ország általános adósságdinamikáját máris erőteljesen érinti a forint gyengesége, és a gazdaságpolitika hatékonysága körüli bizonytalanság még inkább kikezdheti a piaci bizalmat.

Ezt már tükrözi, hogy a hozamok jelentősen emelkedtek 2011 során, aminek következtében nőttek az új kibocsátású adósságok költségei - áll a hitelminősítő elemzésében.

A Moody's szerint az is a finanszírozási kihívásokat tükrözi, hogy Magyarország nemrégiben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az EU-hoz fordult. Ha a tárgyalások a kormány által elérni kívánt finanszírozási védőhálóról sikerrel járnak, az csökkentheti az azonnali finanszírozási kihívásokat, ám a Moody's szerint a kormányadósság-szerkezet még egy ilyen megállapodás esetén is sebezhető maradna középtávon a sokkhatásoktól, és ez nem összeegyeztethető az eddigi "Baa3"-as besorolással.

A Moody's ugyancsak leminősítette a kereskedelmi adósokra megállapított devizaadósi országplafont, valamint devizabankbetétekre meghatározott felső besorolási határt, "A1"-ről "A3"-ra, illetve "Baa3"-ről "Ba2"-re.

A cég közölte: megfontolás tárgyává tenné Magyarország további államadósi leminősítését, ha elmarad az előrelépés a szerkezeti reformokban és a középtávú terv végrehajtásában, és emiatt jelentősen gyengülne a kormány pénzügyi ereje. Ez tartós árfolyamnyomást és növekvő finanszírozási költségeket okozhat.

A Moody's ugyanakkor megfontolná a kilátás stabilizálását a "Ba1"-es kötvényosztályzaton - ami hosszabb távon felminősítéshez vezethet -, ha az ország fenntartható konszolidációs pályára lépne, aminek részét képezné a középtávú terv és a konvergencia-program következetesebb végrehajtása, lehetőleg újrainduló, robusztus gazdasági növekedéssel alátámasztva.

Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást péntekre virradóra az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő - de nem az, amelyiktől ezt a lépést a piaci szereplők és az elemzők elsősorban várták.

A leminősítést a Moody's Investors Service jelentette be Londonban, jóllehet ez a döntés - legalábbis a citybeli elemzői közösség várakozása szerint - a hitelminősítői ipar másik óriása, a Standard & Poor's részéről "lógott a levegőben".

Az S&P ugyanis két hete közölte Londonban, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának befektetési ajánlású, "BBB mínusz/A-3" szintű osztályzatait, arra a véleményére hivatkozva, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok.

A Standard & Poor's a felülvizsgálat bejelentéséhez fűzött akkori elemzésében annak a véleményének is hangot adott, hogy a felügyeleti szervek meggyengülése és bizonyos bevételi oldali költségvetési döntések miatt "kiszámíthatatlanabbá" vált magyarországi gazdaságpolitikai környezetnek negatív hatása lesz a gazdasági növekedésre és a kormányzati pénzügyekre.

A negatív kihatású felülvizsgálat a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban számottevően erősebb jelzés az érintett adós valószínű leminősítésére, mint a Moody's által a magyar osztályzatra eddig érvényben tartott - és a leminősítés után is érvényben hagyott - negatív kilátás.

A Standard & Poor's mindazonáltal - alig néhány órával a Moody's-leminősítés bejelentése előtt - újabb közleményben tett egyenes utalást arra, hogy a magyar osztályzatról szóló döntésével valószínűleg megvárja a magyar kormány által a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kezdeményezett tárgyalások kimenetelét.

A Standard & Poor's a felülvizsgálatot bejelentő november 11-i közleményében eredetileg még azt jelezte, hogy november végéig tervezi meghozni döntését, ám csütörtök este közölte, hogy "valószínűleg 2012. február vége előtt" határoz a magyar adósosztályzat felülvizsgálatának eredményéről, amikor már több információja lesz az IMF/EU-megállapodás elérésének valószínűségéről.

Az S&P a tárgyalásokkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egy EU/IMF-megállapodás - csakúgy, mint az előző program - javíthatja a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatóságát és minőségét, emellett segítheti Magyarország tőkepiaci hozzáférését és csökkentheti a piaci finanszírozás költségeit.

A Moody's ugyanakkor kevésbé derűlátó véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a magyar osztályzatrontáshoz fűzött londoni elemzésében. A cég szerint ugyanis éppen a finanszírozási kihívásokat tükrözi, hogy Magyarország nemrégiben az IMF-hez és az EU-hoz fordult. A Moody's is elismerte, hogy ha a tárgyalások a kormány által elérni kívánt finanszírozási védőhálóról sikerrel járnak, az csökkentheti az azonnali finanszírozási kihívásokat. A hitelminősítő szerint azonban a kormányadósság-szerkezet még egy ilyen megállapodás esetén is sebezhető maradna középtávon a sokkhatásoktól, és ez nem összeegyeztethető az eddigi "Baa3"-as besorolással.

A befektetési ajánlású magyar adósosztályzat megvonásának hosszabb távon várható piaci hatásaira egyes citybeli elemzők előre forgatókönyveket vázoltak fel.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdászai minapi elemzésükben például korlátozott piaci hatást valószínűsítettek, kiemelve, hogy a magyar kormánykötvények jelentős része felzárkózó piacokra szakosodott kötvényalapok portfolióiban van, és ezek számára nincs olyan kifejezett előírás, hogy csak bizonyos alsó besorolási küszöb feletti kötvényeket tarthatnak.

A Barclays Capital londoni szakértői kiemelték ugyanakkor azt is, hogy a magyar szuverén dollárkötvények viszont befektetési osztályzatú adósságokra szakosodott jelentős amerikai kötvényindexekben szerepelnek - köztük a Barclays Capital US Credit indexben -, és ha esetleg két hitelminősítő is a befektetési osztályzati sáv alá sorolná át Magyarországot, e magyar dollárkötvények szükségszerűen kikerülnének ezekből az indexekből, ami a magyar adósság külföldi befektetői bázisának valamelyes eróziójához vezetne.

Magyarország mindenesetre korántsem az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyre valamely hitelminősítő nem befektetési ajánlású besorolást tart érvényben.

A legsúlyosabb költségvetési és adóssághelyzetben lévő, euróövezeti tag Görögországot a Standard & Poor's például a már rendkívüli kockázatokra figyelmeztető "CC" adósosztályzattal tartja nyilván. Ez éppen tíz fokozattal rosszabb a Moody's által most megadott "Ba1" magyar osztályzatnál, és 11 fokozattal gyengébb a Standard & Poor's továbbra is befektetési kategóriájú magyar besorolásánál.

A Fitch Ratings - legnagyobb európai hitelminősítő - nem sokkal a Moody's magyar osztályzatrontása előtt a valutauniós tag Portugáliától vonta meg a befektetési ajánlású államadós-besorolást, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a portugál költségvetési és adósságmutatók már nem egyeztethetők össze a befektetésre ajánlott adósosztályzati sávval.

A kelet-európai EU-tagállamok közül Romániának és Lettországnak ugyancsak befektetési szint alatti hitelminősítői besorolásai vannak.

Mivel a Moody's értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken reggel az MTI-vel, miután a Moody's Investors Service csütörtök éjjel megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást.

A közlemény kiemeli, hogy a döntésnek nincs alapja, mert az elmúlt másfél évben a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites.

Az idén, 7 éves uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt, ezt az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa is megerősíti - emeli ki a tárca, hozzátéve, hogy az ország 2004-es EU csatlakozása óta először tartja 3 százalék alatt a jövő évi költségvetési deficitet. Erre a teljesítményre a 27 tagú Európai Unióban Magyarországon kívül csak hat ország lesz képes - teszik hozzá.    

Kitérnek arra is, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar GDP 2011 harmadik negyedéves teljesítménye meghaladta az EU 27 és az eurózóna bővülési ütemét, és az utóbbi négy negyedévben Magyarország az EU átlagához megközelítő mértékű GDP növekedési rátát tudott felmutatni.

A jövő évi költségvetésbe egy igen jelentős, a GDP 1 százalékát kitevő tartalékrendszert épít be a kormány az eurózóna egyre súlyosbodó adósságválságára való tekintettel, így egy esetlegesen bekövetkező, vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés sem veszélyezteti a maastrichti keretek tartását.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy Magyarország az idén közel tíz százalékkal csökkentette államadósságát, és az Európai Bizottság által elismert alacsony költségvetési hiány jövőre is hozzájárul az államadósság további fokozatos csökkenéséhez, ráadásul mindez egy olyan európai környezetben történik, ahol sokkal inkább az adósság növekedése jellemző.

"A forint gyengülését nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt" - olvasható az NGM közleményében.

Nagyot gyengült a forint péntek reggelre a magyar szuverén besorolás rontására.

Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service. A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Az eurót 314,85 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben péntek reggel hét óra után, szemben a csütörtök délutáni 311,36 forintos és csütörtök délelőtti 308,82 forintos jegyzésekkel.

A svájci frankot 256,52 forinton jegyzik az előző délutáni 253,73 forinttal és a csütörtök délelőtti 251,10 forinttal szemben.

A dollár jegyzése 236,66 forint a csütörtök délutáni 233,58 forint és délelőtti 230,45 forint után.

A japán jen 3,0567 forint a csütörtök délutáni 3,0290 forint és a csütörtök délelőtti 2,9854 forinttal szemben.

A forint gyengüléséhez az euróövezeti befektetői hangulat romlása is hozzájárult, amit az euró folytatódó árfolyamvesztése tükröz. Az euró péntek reggelre új 7 hetes mélypontra, 1,3300 dollár árfolyamra gyengült a csütörtök este jellemző 1,3350 dollárról.