Kivételezett fővárosok, elmaradott körzetek

Elemzésében a táraság ezúttal hat ország – Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország – bérkülönbségeit vette górcső alá. A RegioPlan számításai szerint a vidéki városokban alkalmazottak bérei átlagosan 60 százalékkal maradnak el nagyvárosi társaikétól. Jelentős különbségek tapasztalhatók azonban a nagyvárosok között is. Általános trend, hogy a fővárosok mind gazdasági erőben, mind vásárlóerő tekintetében messze elhúznak az ország többi részétől. Ennek fő okát a RegioPlan elemzése a szolgáltatások és a távközlési infrastruktúra magasabb fejlettségi fokával magarázza, ami nagyobb vonzerőt jelent a külföldi befektetéseknek is. Szlovákia országos méretekben is mérföldekre marad le szomszédaitól a működőtőke-vonzás mutatóiban. A kilencvenes évek végén a közvetlen külföldi befektetések nagysága nálunk a bruttó hazai össztermék (GDP) alig 1,7 százalékát érte csak el, míg a szomszédos Csehországban ez csaknem 12 százalékos volt. Tavaly Csehországba közel 5, Lengyelországba pedig 8,3 milliárd eurónyi működőtőke áramlott be. Szlovákiában ez az említett időszakban évente mintegy 300-500 millió euró között mozgott, ráadásul ennek nagy része Pozsonyba irányult. A fővárosnak ez olyan előnyöket hozott, aminek köszönhetően Pozsony bruttó hazai terméke már most megközelíti az európai uniós átlagot, és a fővárost nem sújtja az európai csúcsokat döntögető szlovák munkanélküliség sem. Ezzel szemben egyes dél- és kelet-szlovákiai régiókban az állástalanok aránya megközelíti a 40%-ot is. Pozsony az egy főre jutó bruttó hazai össztermék tekintetében eléri az uniós átlag 90-95 százalékát, s e mutatóval az uniós csatakozásra váró országok régiói közül Prága után a második helyen áll. Ezzel szemben az Eperjesi kerület színvonala alig magasabb a román átlagnál. A nagyvárosok vásárlóerejével régiónkban csupán a kiemelt turistaközpontok képesek vetekedni, így Magyarországon a Balaton, Horvátországban pedig az Isztriai-félsziget. Ez utóbbiak vásárlóereje eléri a fővárosokban mért értéket. Vásárlóerő tekintetében azonban nemcsak az egyes országokon belül, hanem a kelet-európai régió és Nyugat-Európa között is szakadék tátong. A RegioPlan elemzése szerint régiónk vásárlóereje alig éri el az osztrákok vásárlóerejének felét. A legjobban a szlovének állnak, akiknek a vásárlóereje eléri az osztrák szint 55 százalékát. Csehországban és Horvátországban ez a mutató 35, Magyarország esetében 27, Lengyelországéban pedig 26 százalék. Szlovákia e téren is sereghajtó, hiszen a vásárlóerőnk az osztrákokénak alig a negyedét éri el. (mi, s)