Kirívó a férfiak és nők közötti bérkülönbség

Az Eurostat szerint az Európai Unióban 16,1 százalékos volt a nemek közötti fizetéskülönbség 2014-ben, egy nő átlagosan óránként 84 centtel keresett kevesebbet, mint egy férfi. Az azonos munkáért járó azonos díjazás ugyanakkor az Európai Unió egyik alapelve, helyet kapott az 1957. évi római szerződésben is, majd 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést az egyenlő vagy egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között.

Régiós toplista

A nemek közötti jövedelemkülönbség („gender pay gap”), azaz a férfi és a női átlagkereset különbségének és a férfi átlagkeresetnek a hányadosa a tagállamok közül Szlovéniában volt a legalacsonyabb (2,9) százalék. Tíz százalék alatti mutatóval büszkélkedhet még Málta (4,5 százalék), Olaszország (6,5 százalék), Lengyelország (7,7 százalék), Luxemburg (8,6 százalék) Belgium (9,9 százalék). Magyarországon a 2014-es gender pay gap 15,1 százalék volt, azaz valamivel kisebb, mint az uniós átlag. A nők helyzete Szlovákiában (21,1%), Csehországban (22,1%), Észtországban (28,3%), Ausztriában (22,9%) és Németországban (21,6%) a legrosszabb.

Kiterjedt diszkrimináció

Az átlagbérek nemek közötti eltérése egyéni jellemzőkkel (gyakorlat, végzettség), illetve a szektorokban, beosztásokban megjelenő „nemi szegregációval” magyarázható – jegyzik meg az Eurostat szakértői. Az utóbbi annyit tesz: bizonyos, nagyobb jövedelmet nyújtó állásokban a férfiak aránya lényegesen nagyobb. A munkaerőpiacon nem csupán a fizetésekben mutatkozik meg a nemek közötti eltérés, de a munkaszerződés jellegét tekintve is. Míg 2014-ben az EU-ban élő 25–49 éves gyermektelen nők 20 százaléka dolgozott részmunkaidőben, addig ez a megfelelő férficsoport tagjainak mindössze 8,2%-ára állt, a különbség tehát 11,8 százalékpont. A különbség a gyermekek számával növekszik: egygyermekes nők/férfiak esetében 26,2 százalékpont (nők 31,3, férfiak 5,1%), kétgyermekes nők/férfiak esetében pedig 34,4 százalékpont (39,2, illetve 4,8 százalék). Uniós átlagban a legalább háromgyermekes nőknek közel fele (45,1 százalék) dolgozott részmunkaidőben, míg hasonló családi állapotú férfitársaiknak csupán 7%-a (38,1 százalékpontos szakadék).

Nehéz a női vezetőknek

A nőket azonban nem csupán a klasszikus gazdasági ágazatokban diszkriminálják, hanem például a pénzpiacon is. Ahogyan azt egy friss tanulmány kimutatta: a nők vezette befektetési alapoknak sokkal nehezebb az élete azokénál, ahol férfi vezetők állnak az élen. A Wall Street Journal által közzétett elemzés szerint bár teljesítményben nincs nagy különbség az eltérő nemek vezette pénzpiaci alapok között, a női vezetőknek mégis nehezebb tőkét bevonniuk férfi társaiknál. A kutatást végzők szerint a tőkebevonás nehézségének egyik oka az lehet, hogy a nők vezette alapok nem kapnak akkora médiafigyelmet, mint a többiek. Ráadásul a tőkebevonási nehézség sok esetben a befektetési alapok bukásához is vezet. A tanulmány szerint azok az alapok, ahol legalább egy női vezető van, sokkal nagyobb valószínűséggel zárnak be, legfőképpen a tőkebevonási nehézségek miatt. (TASR, MTI, vlvI)