Kik tehetnek a gazdák gondjairól?

A mezőgazdaság idén az egyik leginkább sújtott ágazatnak számít, épp ezért csalódottak vagyunk a gazdáknak nyújtott támogatások mértékével – jelentette be tegnap Vladimír Chovan, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke, aki az előző kormány földművelésügyi miniszteri posztjáról tért vissza az agrárkamara elnöki székébe.

Kevés az 5 millió euró

Chovan szerint a kormány által elkülönített 5 millió euró a gazdákat ért árvízkárok enyhítésére elenyésző összegnek számít, hiszen a károk, még a földművelésügyi tárca hivatalos, műholdas kárfelméréssel szerzett adatai szerint is elérik az 54 millió eurót. Az agrárkamara azonban ez utóbbi összeget is kétségbe vonja, azt állítva, hogy a tárca által végzett műholdas kárfelmérés nem volt pontos. Chovan szerint az árvízkárok elérhetik a 70-100 millió eurót is. „Valós segítséget kérünk a kormánytól, ellenkező esetben a gazdáknak semmi esélyük a túlélésre” – vallja az agrárkamara elnöke, aki szerint, ha a támogatás valóban csak az említett 5 millió euró lesz, ez egy csődhullámot indíthat be az ágazatban.

Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint ugyanakkor „Chovannak akkor kellett volna törődnie a gazdák kárpótlásával, amikor még a mezőgazdasági tárca élén volt, és nem olyan törvényeket elfogadtatni, amelyek késleltették a kárpótlást”. „A jelenlegi kormány úgy döntött, hogy átláthatóvá teszi a támogatásokat, ezért döntöttünk a műholdas kárfelmérés mellett” – állítja Simon. A miniszter a tegnapi kormányülést követően bejelentette, hogy a tárca már dolgozik egy, Brüsszelnek címzett levélen, amellyel a kárpótlások gyorsítását szeretnék elősegíteni. „A gazdák október elsejétől igényelhetik a károk megtérítését. Mi felvesszük az igényeket, és megvárjuk, míg ezt Brüsszel is jóváhagyja számunkra” – nyilatkozta Simon.

Levél a kormányfőnek

Az SPPK a fent említett problémák megoldása érdekében nyílt levéllel fordult Iveta Radičová kormányfőhöz, amelyben leginkább azt rótta fel a jelenlegi kormánynak, hogy a gazdákat ért árvízkárok enyhítésére csak a mezőgazdasági tárca költségvetésében lévő pénzösszeget különített el, magára hagyva az ágazatot. A kárpótlás nagysága mellett az agrárkamara nincs megelégedve az elosztás módszerével sem. Nem kapnak kártérítést a minisztériumtól azok a gazdák, akiknél a terméskiesés nem éri el a 30 százalékot, vagy a kár nem haladja meg a kétezer eurót. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy ezt a kártérítési rendszert még az előző kormány hagyta jóvá. „Nem a mi döntésünk, de meg kell vele birkóznunk” – állította Simon. Chovan szerint ugyanakkor a törvényben nincs benne a gazdák 30%-os önrésze. Azok a gazdák, akiknek legalább a termés fele be volt biztosítva, Chovan szerint így legalább 80%-ban kárpótolhatók lehetnének. A hátrányos helyzetben lévő régiókban ez elérhetné a 90%-ot is. „Feltételezem, hogy Chovan úr cégei nem igényelnek majd kárpótlást” – reagált Simon az agrárkamara elnökének azon állítására, mely szerint az említett 5 millió eurós támogatás olyan alacsony, hogy nyugodtan „ablakon kihajított pénzösszegnek” tekinthetjük.

Felfüggesztett ügynökség

Az agrárkamara a nyílt levélben felkérte a miniszterelnököt arra is, hogy a kormány gondolja át a mezőgazdaság által használt gázolaj alacsonyabb jövedéki adójának a megszüntetését, valamint a gazdákat és az élelmiszeripart érintő többi megszorítást. Jövőre ugyanis ezer literre számítva 225-ről 368 euróra ugrik a mezőgazdaságban használt gázolaj jövedéki adója, és búcsút inthetünk a mezőgazdasági őstermelők háztáji árusítására kiszabott 6 százalékos kedvezményes áfának is. Az SPPK az érdekegyeztető tanácson ezek helyett azt ajánlotta, hogy az áfa 19%-os kulcsát ne egy, hanem két százalékponttal növeljék. „Ha elfogadnák a javaslatunkat, az igazságosabb teherviselést jelentene, és nem csökkentené egyes ágazatok konkurenciaképességét” – vallja az agrárkamara elnöke.

Chovan élesen kritizálta azt is, hogy Simon Zsolt földművelésügyi miniszter megvonta az állandó akkreditációt az uniós mezőgazdasági támogatások adminisztratív hátterét biztosító Agrárkifizető Ügynökségtől. Ez az elkövetkező egy évben így feltételes engedéllyel folytathatja munkáját. A tárcavezető egy korábbi nyilatkozata szerint erre azért volt szükség, mivel az ügynökség az augusztus végi határidőig sem távolította el a korábban feltárt hiányosságokat, miközben a nyakukon voltak az Európai Bizottság (EB) ellenőrei. Simon szerint a teljes akkreditáció megvonásával az EB-t szerették volna megelőzni, hiszen ha ez utóbbi vonta volna meg az engedélyt, ennek az újbóli kiadása már teljes mértékben tőle függött volna. Chovan úgy véli, egyedülálló esetnek számít, ha maga a tárcavezető győzködi az Európai Bizottságot arról, hogy a helyzet rosszabb, mint aminek látszik. „Az akkreditáció megvonása csak elbizonytalanította az Európai Bizottság ellenőreit” – vallja Chovan, aki szerint az Agrárkifizető Ügynökségnél manapság jobb a helyzet, mint évekkel ezelőtt. (mi, TASR)