Kiflivásárlás kesztyűs kézzel?

A szaktárca vezetője korábban azt szorgalmazta, hogy a kereskedők jobban figyeljenek oda arra, milyen higiéniai feltételek közepette kínálják a vevőknek a csomagolatlan kenyeret és kiflit. A korábbi felvetésből maradt a miniszteri elképzelés, miszerint csakis zárt kenyértartókból lehet árusítani a csomagolatlan sütőipari termékeket. Azt viszont nem fogják szigorúan figyelemmel követni a boltosok, hogy a kiflik mellett elhelyezett szedőkesztyűvel vagy speciális csiptetőfogóval tesszük-e kosarunkba a terméket. „A fizikai és a jogi személyeket kizárólag törvény által lehet leterhelni, utasítani azokat valamire, nem pedig alacsonyabb szintű jogi előírásokkal. Az agrártárca rendelete ennek ellenére tartalmazza, hogy a csomagolatlan sütőipari termékek eladásánál biztosítani kell a megfelelő higiéniai feltételeket” – közölte lapunkkal Radka Kulaviaková, a földművelésügyi minisztérium kommunikációs osztályának a munkatársa. Szerinte a részletes rendeletmódosítástól a boltosok kérésére hátrált vissza az agrártárca. A minisztérium visszalépését követően rögvest felvetődött a kérdés, vajon az üzletláncok, az eladók mennyire gyakoroltak nyomást az ágazatra. A földművelésügyi minisztériumból lapunk erre azt a választ kapta, hogy az élelmiszer-ipari termékeket forgalmazó kereskedelmi egységek számára az Európa Parlament és Tanács 178/2002 határozata értelmében az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal szabja meg az egységes játékszabályokat. Az említett esetben a felelősség az eladóra hárul, akinek a bolt belső rendtartásába egyértelműen bele kell foglalnia a higiéniai követelményeket is. „A kereskedők véleményezték az agrártárca tervezetét, s mindenekelőtt azzal érveltek, hogy ha a csomagolatlan pékárunál biztosítanák is a felügyeletet, a fogyasztók nem higiénikus vásárlási szokásait csakis szóban, figyelmeztetéssel bírálhatnák” – részletezte Kulaviaková. A minisztériumi rendeletben felvetődött a kenyérnek a boltokban történő szeletelése, illetve a folyamatnak a higiéniai követelményekhez való igazodása is. Jahnátek úgy fogalmazott, hogy a nem csomagolt kenyeret a vevő kérésére kettészelik, és a terméket annak súlya szerint árusítják. Erre az üzletesek azonnal kontráztak: a rendelet nem jelöli meg, vajon ki és hol fogja az üzletben kettészelni a kenyeret. Az eladói kontrára a minisztérium rendeletéből rögvest kiiktatta az említett felvetést. „A kenyérszeletelés a vásárlás helyszínén nincs tiltva, és a kereskedők ezt elvégezhetik, de nem kötelezhetők rá. A minisztérium rendeletében azonban nem szerepelt, hogy a kenyérszeletelő gépeket az üzletekből el kell távolítani” – mondta el Kulaviaková. Az üzletek egyébként csakis akkor jelölhetik meg az általuk árusított kenyeret saját termékként, ha azokat a helyszínen, vagyis saját maguk kelesztik. A földművelésügyi minisztérium rendeletével kapcsolatban novemberig tart a véleményezési időszak. Ha az EU-tagállamok részéről nem lesznek kifogások, a rendelet hatályba lép. Ha lennének ellenvetések, a véleményezési időszak további három hónappal kitolódik. Susla Béla