Kezdődik a járulékreform

Ebből az összegből aztán a munkavállaló maga fizetné az adót és a járulékokat. Richard Sulík szerint az alkalmazott számára ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy – a jelenlegi országos átlagbérből kiindulva – 11 euróval több marad a pénztárcájában. Jelenleg az országos átlagbér 750 euró. Az adó és a járulékok levonása után ebből a nettó bér 582,45 euró. A mai 750 eurós bruttó bér szuperbruttója 1013,99 euró. Miután a javasat szerint a jelenlegi négy járulékot – a nyugdíj-, betegbiztosítási, rokkantsági és munkanélküliségi biztosítást – összevonnák, ez 19 százalékos lenne. Az egészségbiztosítóba mindenki 9 százalékot fizetne, azaz összesen 28 százalékot tennének ki a járulékok, a munkaadó és az alkalmazott által jelenleg összesen fizetett 48,6 százalék helyett.

Noha ilyen jelentős járulékcsökkenésnél az lenne logikus, hogy a nettó bér a jelenleginél jóval magasabb legyen, mégsem így lesz. Ennek két oka van: az egyik, hogy a maximális kivetési alapok, tehát amiből a járulékokat fizetjük, egységesek lesznek, a létminimum 20-szorosával határozzák majd meg.

A másik ok pedig, hogy az adót a jelenlegi szabályozással ellentétben nem a járulékok elvonása utáni összegből fizetjük majd, hanem az egész bérből.

Rosszul járnak az alkalmi munkavállalók, vagyis azok, akik egyezség alapján dolgoznak. Ők ugyanis jelenleg nem fizetnek társadalombiztosítási járulékokat, csak egészségbiztosítást. Az új járulékrendszer alapján azonban ők is kötelesek lennének fizetni a Szociális Biztosítóba is, vagyis a jelenleginél 19 százalékkal alacsonyabb lenne a nettó bérük.

Az egyéni vállalkozók számára is negatív a reform. Mivel a kivetési alap a létminimum 20-szorosa lesz egységesen mindenki számára, ez azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz az a határ, ami után az egyéni vállalkozók már kötelesek járulékot fizetni.

A koalíció egy része éppen az alkalmi munkavállalókat érintő hátrányos következmények miatt ódzkodik a járulékreform elfogadásától.