Kezd magához térni az európeriféria

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak új tanulmánya szerint az európeriféria összes gazdasága - Portugália, Olaszország, Írország, Görögország és Spanyolország (angol nevük kezdőbetűinek összevonásával a PIIGS-csoport) - növekedni fog az idén.

A ház kimutatása szerint a 2008-2013 közötti öt évben az euróövezet egészének gazdasági teljesítménye átlagosan 2 százalékkal csökkent, az átlagon belül azonban a PIIGS-gazdaságok 2,9 százalékponttal rontották az összteljesítményt, ezt Németország 0,9 százalékpontos pozitív hozzájárulása ellentételezte valamelyest.

Az európeriféria gazdaságai mindazonáltal az utóbbi években jelentős kiigazításokat hajtottak végre, és most már sokkal jobb helyzetben vannak, mint a pénzügyi válság elhatalmasodása idején. Figyelemreméltó szerkezeti reformok történtek ezekben az országokban, különösen azokban, amelyek reformfeltételekhez kötött külső pénzügyi segélyprogramokban részesültek. Az átalakítások elsősorban a munkapiaci szabályozások liberalizálását, a bürokrácia csökkentését és a privatizáció felgyorsítását jelentették - áll a CEBR elemzésében.

A ház szerint a PIIGS-csoport "rendkívüli fordulat" előtt áll. A CEBR elemzői úgy számolnak, hogy az előző öt év negatív növekedési hozzájárulása után ezek a gazdaságok a cég által a 2014-2019-es időszakra várt 7,8 százalékos együttes átlagos euróövezeti növekedésnek több mint a negyedét adják majd.

A CEBR szerint azonban még ez a kilábalási ütem sem lesz elégséges ahhoz, hogy orvosolja a súlyos recesszió által a PIIGS-gazdaságokon ejtett mély sebeket. A pénzügyi válság öröksége ezeket az országokat még évekig nyomasztja majd, elsősorban a krónikusan magas munkanélküliség, az elmaradt beruházások okozta termelési kapacitásveszteségek, a reformfáradtság és a politikai széttöredezettség formájában. Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) mind az öt PIIGS-gazdaságban továbbra is messze elmarad a válság előtt mért legutóbbi csúcsértékektől, és a CEBR előrejelzése szerint Görögország, Spanyolország és Olaszország a cég 2019-ig tartó előrejelzési időszakának végére sem éri el a recesszió előtti teljesítményt.

A ház elemzéséhez fűzött táblázatos kimutatás szerint Görögországban 2008 és 2013 között 23,8 százalékkal zuhant az egy főre jutó összkibocsátás reálértéken, és 2014-2019 között összesen csak 15 százalékos növekedés várható.

Spanyolországban az előző öt év 10,1 százalékos kumulatív visszaesését a következő öt évben 4,6 százalékos növekedés követheti. Az olasz gazdaság teljesítménye a tavaly zárult öt évben 9,2 százalékkal zsugorodott, és 2019-ig várhatóan szintén 4,6 százalékkal növekszik - jósolták a CEBR londoni közgazdászai.

A PIIGS-csoporton belül a cég grafikus prognózisa szerint Írország és Portugália dolgozza le veszteségeit öt éven belül: az ír gazdaság kibocsátása - amely 2008-2013 között 11,2 százalékkal zuhant - 2014-2019 között 11,3 százalékkal növekszik fejenként és reálértéken a CEBR elemzői szerint. Portugália így mért teljesítménye 8,2 százalékkal emelkedik az előző öt év 7,0 százalékos kumulatív visszaesése után.

A ház mindezek alapján azt jósolja, hogy bár az euróövezet szétesése "jelenleg" nincs napirenden, a valutauniós gazdaságok közötti makacs egyensúlyhiányok a következő években is próbára teszik az unió összetartó erejét. Hasonló következtetésekre jutottak más nagy londoni házak is az euróövezet jövőjével kapcsolatban.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege egy korábbi átfogó elemzésében kiemelte, hogy az európeriféria gazdaságai jelentős kiigazításokat hajtottak végre euróövezeti tagságuk megőrzése végett. Ennek azonban nagyon nagy ára volt az összeomlásszerű teljesítménycsökkenés, a munkanélküliség meredek emelkedése és a hatalmas mértékű költségvetési szigorítások formájában, amelyek komoly politikai-társadalmi stresszt okoztak.

Mindez arra szorítja a stresszhelyzetben lévő országok döntéshozóit, hogy ellenálljanak "a központból érkező előírásoknak", és szélsőséges esetekben ez akár az euróövezeti tagság fenntarthatóságát is veszélyeztetheti - állt a JP Morgan elemzésben.

A ház nem tartja valószínűnek, hogy az euróövezeti GDP-érték 2015 vége előtt visszatér a 2008 elején mért szintre, és a valutaunió akkor is egy teljes elvesztett évtizeddel számolhat növekedési szempontból, ha a térség ismét növekedési pályára lép - fogalmaztak a JP Morgan londoni elemzői.