Két szűkös esztendő

Rimaszombat. A Rimaszombati és a Nagyrőcei járás természeti adottságai alapvetően jók, a térség mégis évek óta az ország legelmaradottabb régiói közé tartozik. Juhász István, a rimaszombati Gömöri Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke szerint nincs még egy olyan térség Szlovákiában, ahol a szövetkezetek transzformációja és privatizálása olyan bomlasztó hatást idézett volna elő, mint a gömöri regionális agrárkamarához tartozó két járásban.

A 15 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületen napjainkban 4 részvénytársaság, 39 kft. és kétszáznál több egyéni vállalkozó működik. „Térségünk mezőgazdaságának legfőbb jellemzője a kultúrnövények struktúrájának megváltoztatása és a gazdasági állatok számának gyors csökkenése – mondta az agrármérnök. A régióban előnyt élvez a növénytermesztés – tavaly 29 345 hektáron, tehát hozzávetőlegesen a szántóföld felén termesztettek a termelők sűrűnvetett gabonafélét. Az átlagos hektárhozam alig haladta meg a 2,8 tonnát hektáronként. A gazdasági állatok, ezen belül főleg a szarvasmarha-állomány fogyása, törvényszerűen a herefélék területének csökkenéséhez is vezetett, ugyanakkor ugrásszerűen növekedett az olajosok vetésterülete. Az olajnövények termesztésének jövedelmezőségéről a régióban megoszlanak a vélemények: tavaly a 4480 hektáron összesen 8180 tonna repce és napraforgó termett, tehát hektáronként átlagosan 1,82 tonna. A régióban 2001-ben mintegy 1100 hektáron termesztettek cukorrépát, 15 százalékos cukortartalom mellett hektáronként 34,5 tonna termett. Az egykor dohánytermesztéséről nevezetes vidéken tavaly mindössze 241 hektárról gyűjtötték be a „füstölnivalót”.

Az előző évekhez viszonyítva a régióban tavaly már „csak” 236 darabbal csökkent a tehénállomány – az állattenyésztésben talán ez nevezhető a múlt év legnagyobb eredményének. Lényegesen roszszabb a helyzet a sertéságazatban. Miroslav Moncoľtól, a mezőgazdasági minisztérium rimaszombati regionális irodájának igazgatójától megtudtuk, 2001-ben összesen 1800 darab sertéssel (ebből 569 darab volt anyasertés) csökkent az állomány. A Nagyrőcei járásban már csak 2500 darab sertés maradt, ebből 350 anyasertés. Azonban, olyan alacsony hasznossági mutatók mellett, mint amilyet e járásban produkáltak, nincs is értelme sertést tartani – véli Moncoľ. Tavaly mintegy ezer darabbal növekedett a juhok száma a régióban. Ezt jó eredmény, mivel a térségben sok a meredek lejtőn fekvő legelő, amelyet leginkább a juhok tudnak hasznosítani.

A gazdasági eredményeket összegezve a 2001-es év nem volt sikeres a két járásban tevékenykedő mezőgazdászok számára, ám az egy évvel korábbi eredményeket sikerült felülmúlni. Ez nyilván megmutatkozik majd abban is, hogy az előző évekhez képest idén kevesebb mezőgazdasági vállalkozó zárja az évet veszteséggel.