Képzetlen dolgozók veszélyben

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint évente általában mintegy 1,2-1,4 millió ember hal meg munkabaleset vagy munkahelyen szerzett betegség következtében. Tavaly csaknem 1,3 millió, ami napi 4300 embert jelent, egy nagyközség lakosságát. Még riasztóbbak azonban a „teljes” statisztikák: tavaly mintegy 250 millió baleset és majdnem 160 millió megbetegedés volt munkahelyhez köthető. Magyarország a statisztikák szerint munkaügyi szempontból a legbiztonságosabb országok mező-nyében található. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) adatai szerint 2001-ben 124 ember hunyt el munkabaleset következtében; ez százezer főre 1,24-ot jelent, (Szlovákiában 1,84) szemben az 5,32-os világátlaggal. Ugyancsak Magyarország javára írható, hogy több fejlett nyugati országnál is jobbak az adatok: az Egyesült Államokban például 2,2, Németországban pedig 1,57 elhalálozás jutott 2000-ben 100 ezer emberre.

Ennek ellenére még a magyar mutatók sem éppen igazán kedvezőek: több, a Magyarországgal közel megegyező lakosságú országban is jóval alacsonyabb a munkabalesetben elhunytak száma: Belgiumban például 78-an, Görögországban pedig 80-an haltak meg tavalyelőtt az ILO adatai szerint. Ugyancsak rontja az összképet, hogy bár 2001-ben megfigyelhető volt egyfajta javulás, az elmúlt három-négy évben igazán sem nem romlott, sem nem javult a munkahelyi biztonság (1997-ben 149-en, 1998-ban 168-an, 1999-ben 154-en, 2000-ben 151-en haltak meg). Nem túl biztató ugyanakkor az sem, hogy a magyar statisztikák nemzetközi összehasonlíthatósága bizony megkérdőjelezhető, Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke szerint szubjektív összehasonlításban Magyarországon némileg rosszabb a helyzet, mint Nyugat-Európában. ĺgy látja az MSZOSZ munkavédelmi ügyvivője, Borhidi Gábor is. Borhidi szerint Magyarországon a munkahelyi baleseteknek minimum egyharmadát eltitkolják, a munkaadók nem érdekeltek abban, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket az eseteket, ahogy igazából abban sem, hogy javítsanak a munkakörülményeken. Drasztikus változást ezen a téren a szakember szerint az önálló balesetbiztosítási rendszer bevezetése hozhat: egy kockázatalapú díjfizetési rendszerben a vállalatnak az állna érdekében, hogy minél többet tegyen a munkahelyi biztonságért, hiszen annál kevesebbet kellene a biztosítónak fizetnie.

A két legveszélyesebb ágazat a világ többi országához hasonlóan Szlovákiában és Magyarországon is az építőipar és a mezőgazdaság (előbbiben 35, utóbbiban 16 ember halt meg tavalyelőtt Magyarországon). Békés András szerint ennek oka, hogy ezeken a területeken nagyon nagy a szakképzetlen munkaerő aránya, hogy itt a legnagyobb a fluktuáció és a feketemunka részaránya, illetve, hogy gyakran változó és az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatott szabadtéri munkahelyeken folyik a munka. Békés szerint emiatt viszont nem is kell azon csodálkozni, hogy ezekben az ágazatokban még mindig „primitív” balesetek történnek: például leesik a munkás az állványról vagy becsavarja ruháját a gép forgó alkatrésze.

A vizsgált országokban mindenesetre elsősorban a kis- és középvállalatoknak van még nagyon sok tennivalójuk a munkabiztonság területén. A kisebb-nagyobb magyar cégek ugyanis tőkeszegénységük miatt kevesebbet költenek munkavédelmi beruházásokra, mint a multinacionális nagyvállalatok. Emellett a munkafeltételek nem kielégítő voltában szerepet játszik az a kirívó nemtörődömség, amely a magyar munkaadók egy részét még mindig jellemzi. (MH, ú)

Munkahelyi halál Szlovákiában

Pozsony. Szlovákiában tavaly 98 halálos kimenetelű munkahelyi balesetet regisztrált a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség, míg egy évvel korábban 85-en vesztették életüket munkahelyi balesetben. A súlyos sérüléssel végződő balesetek száma ugyanakkor tavaly 206 volt, ami 13-mal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 98 halálos baleset krónikáját tavaly csak két nő és két fiatalkorú bővítette, a többi baleset áldozatai férfiak voltak. A legveszélyesebb foglalkozása, már ami a haláleseteket illeti, a sofőröknek, a segédmunkásoknak és a portásoknak van. A korösszetételt tekintve a legtöbb halálos balesetre a 40-50 és a 18-30 éves korosztálynál került sor. A balesetek szempontjából a legveszélyesebbek a nyári hónapok, a hét napjai közül pedig a szerda és a péntek. (ú)