Kellenek-e magánhitelezők a görögöknek?

Azt várja, hogy a magánhitelezők az euróövezeti pénzügyminiszterek július 3-i értekezletére közlik önkéntes hozzájárulásuk pontos számait. Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának német tagja szerint viszont súlyos következményekkel járna a magánhitelezők bevonása. Egy francia javaslat 70 százalékra korlátozná a lejáró görög adósság újrahitelezését a magánbankok részéről.

"Görögország minden hitelezőjének érdekes, hogy a helyzet stabil maradjon, és ehhez mindenkinek hozzá is kell járulnia" - mondta Wolfgang Schäuble a Bild am Sonntag című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában.

"Semmi olyat nem kérünk a bankoktól, ami ellentétes lenne az érdekeikkel" - mondta Schäuble.

Arra a kérdésre, hogy vajon a magánhitelezők, köztük a bankok önként adnának-e pénzt, azt felelte, hogy "teljes mértékben megbízik" a bankok felelősségtudatában. Hozzátette: egyéb ösztönzőkre - például állami garanciákra görög fizetésképtelenség esetére - nincs szükség, mert Görögország stabilitása egyformán érdeke minden hitelezőnek.

"Pontos számokat várok az euróövezeti pénzügyminiszterek július 3-i, rendkívüli értekezletére arról, hogy az európai magánszektor mennyivel vesz részt önkéntesen" - idézte a lap a német pénzügyminisztert.

Az újság nem firtatta azt a kérdést, milyen sors vár a görög adósságokat esetleg elengedő, könnyítő, átütemező vagy akár csak újra meghitelező magánbankokra.

Erről az EKB igazgatótanácsának német tagja, Jürgen Stark szólt korábban a hét végén. A magánhitelezők önkéntes részvétele kirobbantaná "a válság következő, drámai szakaszát", és "nagyon káros" következményekkel járna mind Görögország, mind más országok számára - mondta Stark a Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában megjelent nyilatkozatában. Figyelmeztetett, hogy a hitelminősítők csődeseményként értékelnék a magán kötvénytulajdonosok, köztük a bankok "önkéntes részvételét, és ez a hitelképességi osztályzatok rontásához vezetne. "Az lenne a válság következő, drámai szakasza. Nagyon negatív következményektől kellene tartanunk a görög bankrendszerben, a gazdaságban és természetesen más országokban is" - idézte az újság Starkot. Szerinte a kötvények leírása miatt a bankok tőkehelyzete meggyengülne, többen fizetésképtelenné válhatnak, és az EKB sem fogadhat el többé görög kötvényt a bankoktól fedezetként olyan esemény után, amelyet a hitelminősítők csődként értékelnek.

Stark szerint Görögország képes időben törleszteni adósságait, és végre kell hajtania a szükséges reformokat.

Mintegy áthidaló megoldásként a francia kormány és a francia bankok azt fogják javasolni - a Le Figaro című párizsi lap értesülése szerint -, hogy a Görögország által törlesztett adósságnak csak a 70 százalékát forgassák vissza, azaz hitelezzék meg újra a magánbankok, de nem azonos feltételekkel, hanem 50 százalékban harminc évre, és a maradék 20 százalékban olyan alap révén, amely a legjobb minőségű értékpapírokba fektet be.

A Moody's hitelminősítő egyik vezetője, Bart Oosterveld június 7-én úgy nyilatkozott, hogy még a lejáró görög adósság eredeti feltételekkel való újrahitelezését (rollover) is "csődeseménynek" fogják tartani a hitelminősítők, és a résztvevőket annak megfelelően leminősítik, hacsak meg nem győződnek róla, hogy a részvétel valóban teljesen önkéntes. "A jelenlegi helyzetben azonban alig elképzelhető, hogy bárki önként tenne bármit" - mondta a Moody's illetékese.

Azt mondta, más a helyzet, mint a 2009-es bécsi kezdeményezéskor volt. Akkor a nagy nemzetközi bankházak vállalták, hogy nyitva tartják a hitelvonalakat román, magyar, lett és szerb leánybankjaik számára, és csupán emiatt mégsem rontották osztályzatukat a hitelminősítők. Azokban az országokban cselekedtek, amelyek akkoriban mentő hitelkeretet kaptak az EU-tól, illetve az IMF-től. A különbség az, hogy Görögország "a végjátéknál" tart, teljesen világos a befektetők számára a fizetésképtelenség kockázata, eltérően a bécsi kezdeményezés körülményeitől - mondta Oosterveld.