Kedvezo bankpiaci kilátások

Legnagyobb pénzintézeteink magánosításával jelentosen javult a szlovák bankszektor versenyhelyzete. Somogyi Tibor felvétele Kelet-európai bankpiacaink növekedése a lehult konjunktúra ellenére átlagosan 13 százalékos volt tavaly, és idén a világgazdasági helyzet javulása további fellendülést hoz – állítja Marianne Kager, a csoport vezeto közgazdásza. Különösen az érettebb bankpiacok, így Lengyelország és Magyarország könyvelhettek el tavaly kétszámjegyu növekedést (euróban 22 százalékosat, illetve 15 százalékosat, nemzeti valutában 12 százalékosat, illetve 13 százalékosat), Szlovákiában a mérlegfoösszeg a bankszanálás ellenére euróban jó 8 százalékkal, nemzeti valutában 9 százalékkal nott, Romániában a növekedés nemzeti valutában 55 százalékot, Szlovéniában 31 százalékot, Horvátországban 25 százalékot tett ki. Csökkenés kizárólag Csehországban mutatkozott, euróban számítva 6 százalékkal, nemzeti valutában 10 százalékkal. A cseh bankpiac konszolidálási folyamatban van, a behajthatatlan hiteleket az úgynevezett konszolidációs ügynökségbe csoportosítják át, de a folyamat befejezése nyomán, jó konjunktúra mellett idén már Csehországban is a mérlegfoösz-szeg növekedése várható.

Kager szerint a térségben általában lezárult a bankok konszolidációja, lezajlott az 1990 elotti mono-bankrendszerek átalakítása, továbbá az országok kiállták az átalakulással járó válságot. A monetarizációs arány azonban Kelet-Európában még elmarad az euróövezet átlagától: a hitelek nagysága a GDP 31 százalékával az euróövezet átlagának a harmadát sem éri el. Ez azonban az elemzo szerint nagyon hamar változni fog.

Tavaly a térségben a hitelek növekedési üteme az euróövezeti átlagnak közel a kétszeresét, a betétek gyarapodása majdnem a háromszorosát tette ki. Idén a konjunktúra gyenge, ezért a lendület lassult, de a következo években tartós, eros fejlodés várható. Ehhez hozzájárul majd a fokozódó jólét, a bankok iránti bizalom növekedése, a további monetáris stabilizálódás és a csökkeno kockázat. A küszöbön álló uniós csatlakozás pedig várhatóan további eros növekedési lendületet ad a térség országainak. A BA/CA elemzoi szerint a hitelvolumen nemzeti valutában számítva 14 százalékkal, vagyis a GDP elore jelzett növekedéséhez képest több mint kétszeres tempóban no majd, és 2005-ig mind a hitel-, mind a betétállomány száz milliárd euróval no.

Romániáról külön is szólva a tanulmány megállapítja: ha marad a jelenlegi reformkurzus, akkor az ország a következo években a növekedési ütem európai éllovasává válhat, a GDP ugyanis már tavaly is 5 százalékkal nott. Ám a bankok fejlodésében Románia a nagy monetáris bizonytalanság miatt lemaradt. Románia jelenleg a térség lakosságának 20 százalékával csupán a térség összesített GDP-jének 9 százalékát termeli, a hitel- és a betétállomány csupán a térség 5 százalékát teszi ki, és a betéteknek közel a felét még devizában helyezik el, miközben a térség egészének átlagában ez az arány már csak 23 százalékos. (m, ú)