Kedvezményes agrárhitel kellene

Főként a sertéshús és a gabonafélék – korábbi évekhez viszonyítva is – alacsony felvásárlási ára és az értékesítési válság okozták a szlovákiai agrárágazat 2003-as veszteségét. Blaas Géza, a VÚEPP igazgatója szerint amíg például a bemenetelek, tehát a termelői költségek – az energiahordozók árainak emelése következtében – 2002-höz viszonyítva 105 százalékra emelkedtek, addig az eladásokból eredő bevételek a korábbi év árszintjének 95 százalékát érték el. A növénytermesztésben az árszintcsökkenés minimális volt: ezen ágazatban vállalkozók az előző évi bevételeik 99 százalékát könyvelték el, viszont az állattenyésztésben vállalkozók előző évi bevételeiknek mindössze a 93 százalékát érték el. A legtragikusabb jövedelem-kiesést a sertéstenyésztők szenvedték el, sokan közülük vállalkozásuk, állományuk feladására, felszámolására kényszerültek. (A sertéstenyésztésben keletkezett kiesést Ladislav Hána, az Agrárpiaci Figyelő Szolgálat (ATIS) igazgatója 1–1,2 milliárd koronára becsüli, ami az egész agrárium tavalyi veszteségének több mint a felét jelenti.)

Alaposan áthúzta az agrárvállalkozók számítását a múlt évben szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is, igaz, ez nemcsak Szlovákiát sújtotta, hanem az egész közép-európai régiót. A legnagyobb terméskiesés a gabonafélékben és a repcében keletkezett, az utóbbit a termelők napraforgóval pótolták, mérsékelve ezzel jövedelem-kiesésüket. Ellenben az aszály miatt olyan kevés takarmánynak való gabona termett, hogy jelenleg már csak olyan drágán lehet beszerezni, mint az étkezési gabonát.

A VÚEPP számításai ugyan előzetesek, az értékelt mintát mindössze 250 vállalat alkotja, ám mivel ezek a cégek közel 500 ezer hektárt művelnek az össz-szlovákiai 1,9 millió hektárból, a tegnap közzétett adatok – Blaas Géza szerint – nagy valószínűséggel hűen tükrözik az ágazaton belüli állapotokat. A végleges adatok március végére, az éves zárszámadás után várhatók.

A kutatók adatai nem igazolták azt a feltételezést, miszerint a kedvezőtlen adottságú területeken vállalkozók (ahol a termőföld bonitása 1-től 15-ig terjed) nagyobb veszteségnövekedést értek volna el, mint a kedvező területeken vállalkozók. Ez az állami támogatásoknak is köszönhető – mutatott rá Blaas, aki ugyanakkor beismerte, hogy régiók szerinti összehasonlítást nem végeztek. Az adatokból azonban kiderült, hogy egyre jobban mélyül a cégek közötti különbség: a gazdag vállalatok tovább erősödnek, a szegények pedig egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Blaas kitért lapunk kérdése elől, hogy becslése szerint hány agrárvállalkozó kényszerül a tavalyi tragikus év után vállalkozása feladására. A kedvezőtlen időjárási és gazdasági körülmények ellenére nyereséget elérő cégekkel kapcsolatban azonban rámutatott arra, hogy mindegyikre a szakképzett és rugalmas cégvezetés a jellemző.

Blaas becslése szerint legalább évi 10 milliárd koronás kedvezményes agrárhitellel kellene segíteni az ágazatot ahhoz, hogy az agrárvállalkozók eredményesen vegyék az EU-csatlakozásból eredő akadályokat és helyt álljanak az éleződő versenyben. A kedvezményes bankhitelek tavaly ugyan emelkedtek, ám 2003-ban is még mindig csak 5 milliárd korona körüli összegre rúgtak. (gyor)