Jóval kevesebb és egyre drágább a szlovákiai méz

Az idei méztermésre elsősorban nem a hideg tél, sokkal inkább a csökkenő méhállomány lesz hatással – hangsúlyozta lapunknak Rudolf Moravčík, a szenckirályfai Méhészeti Múzeum vezetője. „A tél olyan volt, amilyennek lennie kell. Ennek köszönhetően például rengeteg kártevő, kórokozó megsemmisült. Ami a méhállományokat illeti, nagy gond szinte az egész országban, hogy rengeteg méhcsalád legyengülve várta a téli időszakot. Ezek lényegében az egész tél folyamán szenvedtek, sínylődtek. A komoly méhelhullás országos jelenségnek mondható, ugyanis mind a sík vidékeken, például Szenc, Dunaszerdahely, Érsekújvár környékén, mind a hegyaljai körzetekben tapasztalható. Nagyon fontos lesz az, hogy a méhészek a lehető legrövidebb időn belül felújítsák az állományokat. Ami persze egyáltalán nem egyszerű feladat, mert kevés az erőteljes, nagy vitalitású állomány” – magyarázza Moravčík.

Veszélyes vegyszerek

A méhállományban komoly károkat tesznek a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek, vagyis az erőteljes vegyszeres termelés. Az egykor alkalmazott DDT-nél gyakran 10 ezer szeresen is erősebbek, hatékonyabbak a mostani növényvédő szerek, vagy legalábbis egy bizonyos részük.

Tarol a behozatal

„Már ideje lenne, hogy végre egy jó év jöjjön, mert az utóbbi öt esztendő gyenge volt, alacsony mézterméssel. A gyengébb termés ellenére az országban valamelyest nőtt az átlagos mézfogyasztás, kár azonban, hogy ezzel párhuzamosan nő a gyenge minőségű méz behozatala, mi méhészek ezzel kapcsolatban azt mondjuk, hogy az a méz a méheknek még a közelében sem volt. Ami még bosszantóbb a dologban: a nagyfeldolgozók a gyatra külföldi mézet hazaiként is értékesítik, lejáratva ezzel a honi becsületes méhészeket” – állítja a szakember.

Megugrottak az árak

A tavalyi gyenge év természetszerűleg magával hozta a méz árának az emelkedését. Leginkább a dél-szlovákiai régiókban, valamint Pozsonyban és annak környékén ugrottak meg a mézárak, kilónkénti átlagban 0,50–1 euróval is. Például az akácmézet árusítják 7 euróért, de bizonyos régiókban 8–8,50 eurót is elkérnek érte. A hazai méhészek termékeikkel nem nagyon vannak jelen a nagy üzletláncokban, vagy legalábbis csak néhányan közülük. Annak ellenére, hogy a honi méhészek több mézet képesek előállítani az országos fogyasztásnál, rengeteg a külföldi méz a boltok polcain. Az importált mézet a kereskedők olcsóbban adják a hazai produktumoknál.

A szlovákiai méhészetnek és méztermelésnek hosszú évtizedekre visszamenő hagyománya van, a hazai előállítású méz vetekszik a világpiaci konkurenciával. Az országban mintegy 17 ezer méhészt tartanak nyilván, akik csaknem 260 ezer méhcsaládról gondoskodnak. Az éves átlagos méhelhullás 10 százalékosra tehető. A környező országokban 60–70 százalékos elhullásokat is elkönyveltek az utóbbi években. A globális felmelegedésből eredően például a kukorica és az olajnövények termesztése Szlovákiában is jobban terjeszkedik a dombvidékekre, az alacsonyabban fekvő hegyaljai országrészekbe.

Párbeszéd a gazdákkal

Egyre több energetikai növénykultúrát termesztenek a gazdák, melyek a méhek számára nem éppen a legkedvezőbbek. Az intenzív mezőgazdasági termelés egyben azt is jelenti, hogy a gazdák gyakrabban kaszálják a réteket és a legelőket, így sok növény ki sem nyílik alaposan. A méhek munkáját nehezíti a szélsőséges időjárás, egyrészt a hőség, majd a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség. A szakemberek úgy vélik, hogy a jövőben intenzívebb párbeszédre lenne szükség a mezőgazdasági termelők és a méhészek között. (sus)