<p>Túl szép, hogy igaz legyen? 45 milliárdnyi vagyonát jótékony célokra költi a Facebook alapítója. Lehet ez csupán adótrükk? És miért nem adózik rendesen a Facebook?</p>
Jótékonykodás vagy adótrükk?
Az egész internetet bejárta Mark Zuckerberg Facebook-alapító és tulajdonos szerdai bejelentése: miután megszületett első lánya, közölte, hogy vagyona 99%-át jótékonysági célokra adományozza.
Zuckerberg mesés vagyonát csaknem teljes egészében a Facebook-részvényei alkotják, ezek értéke becslések szerint a jelenlegi tőzsdei árfolyamon 45 milliárd dollár (42 milliár euró – ez a szlovák állami költségvetés kb. háromszorosa). Míg a világ egyik fele az ámulattól szóhoz sem tud jutni, vannak, akik szerint „praktikusabb” okai is vannak a lépésnek.
Kevesebb adót fizetni
A New Yorker című amerikai magazin által megszólított szakértők szerint inkább egy gigantikus adótervezési trükkről van szó. Zuckerbergék ugyanis nem egy polgári társulásnak, vagy alapítványnak adják a pénzt, hanem a saját maguk által alapított és irányított korlátolt felelősségű társaságnak (LLC).
Az LLC Amerikában nem kimondottan vállalati forma, alapvetően nem profitorientált társaságok választják, ám termelhet hasznot. Legfőképpen a kedvező adózási szabályok miatt szokták választani a tehetősebb üzletemberek. Tömören: a jótékonykodásnak köszönhetően a jövőben kevesebb nyereségadót kell majd befizetnie, így több pénzt költhet el saját belátása szerint.
Még kevesebb adót fizetni
Pedig adót eddig sem sokat fizetett a Facebook. Közismert tény, hogy a nagy online (és nem csak a webes) nemzetközi vállalatok különböző legális trükköket kihasználva alig adóznak. A dupla ír, vagy holland szendvics néven elhíresült trükköt rengeteg cég alkalmazza, az említett két ország jogi kiskapuit használva irányítják át a bevételeiket olyan adóparadicsomokba, ahol nem kell adózniuk utána.
A cég európai bevételei az írországi leányvállalathoz futnak be, amit az egy másik, szintén ír, de Bermudára bejegyzett cégéhez utal át, jogdíj formájában. Itt iktatják be a hollandiai leányvállalatot, hogy az ír adót elkerüljék. (Akit érdekelnek a részletek, Ódor Lajos közgazdász tollából itt olvashat egy szlovák nyelvű, közérthető stílusban megírt összefoglalót.) Kapcsolódó friss hír: az Európai Bizottság a McDonald's adóügyei után nyomoz, mivel a cég több százmillió eurónyi bevétel után sehol sem adózik.
Becslések szerint a Google és a Facebook nálunk is az online hirdetési piac felét viszi, ám adót gyakorlatilag nem fizet. Zuckerberg az „adományozás” után várhatóan még otthon, az USA-ban is kevesebbet fog adózni.
Van hagyománya a jótékonykodásnak
Az Egyesült Államokban ugyanakkor komoly hagyománya van a milliárdos filantrópiának, melyek a 19. századig nyúlnak. A skót származású Andrew Carnegie iparmágnás nevéhez nemcsak az általa építtetett New York-i koncertterem, de egy 2500 könyvtárból álló hálózat is kötődik. John D. Rockefeller a 20. század elején egyetemeket alapított, és egyebek mellett jelentős tudományos kutatásokat támogatott. Zuckerberg példaképe, a Microsoft-alapító Bill Gates szintén nagy filantróp.
A jövő fogja megmutatni, a Facebook-alapító és felesége mire és hogyan költi jótékonykodásra szánt pénzét, az viszont már most biztosnak tűnik, hogy a manőver miatt kevesebb adót fog fizetni a jövőben.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.