Jó intézkedés a bírósági reform

A pozsonyi INEKO független gazdaságkutató intézet felkérésére ötven hazai gazdasági szakember és újságíró negyedévente értékeli a kormánynak és egyéb közigazgatási intézményeknek a gazdaságfejlesztés érdekében tett húsz-harminc intézkedését. Az így kialakuló ún. HESO-szimpátiaindex minden besorolt eseménynél plusz és mínusz 300 pont között alakulhat, átlaguk az idei év harmadik negyedévére 42,5 pont lett. Ez egyben azt is jelenti, hogy idén folyamatosan csökken a közigazatás teljesítménye, hiszen az első negyedévet még 69,4 ponttal, a másodikat pedig 56 ponttal zárta.

A hazai bíróságokon uralkodó áldatlan állapotokat jellemzi, hogy a harmadik negyedév messze legmagasabbra értékelt eseményének (160,6 pont) a besztercebányai járásbíróságon „bírósági menedzsment” címen bevezetett racionalizálási projekt bizonyult. Az igazságügyi minisztérium által svájci segítséggel indított mintaprogram keretében részletesen elemezték az iratok mozgását és minden egyes bírósági alkalmazott munkáját a folyamat során. Az elemzés alapján foganatosított változásoknak köszönhetően például a beadványtól számított három hónapon belül megindított eljárások számát 70%-kal sikerült növelni, a bírók a korábbihoz képest 70-80%-kal kevesebb adminisztratív tevékenységre kényszerülnek, az ítélethozatal 123 napos átlaga pedig 50 napra csökkent. Nyilván az is sokak számára érdekes, hogy az iratokat véletlenszerűen osztják szét az egyes bírók között, ami a szakértők szerint jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét. Az INEKO munkatársai kiemelték, hogy a bíróság teljesítménye ennek köszönhetően megduplázódott, és az új rendszer bevezetését a többi bíróság, illetve az államigazgatás egyéb intézményei számára is ajánlják. Az eddigi információk szerint egyébként januártól újabb négy járásbíróságon vezetik be a rendszert (Pozsony I. és V., Kassa I., Zsolna).

Ezen kívül viszont az értékelés során a harmadik negyedév egyetlen más eseménye sem tudott száz pont fölé kerülni. A második helyre 99 ponttal a közigazgatási reform alapját képező ún. kis hatásköri törvény került. Az értékelők szerint ez ugyan komoly előrelépésnek számít, de politikai nyomás miatt több komoly hiányossága is van. Azon kívül, hogy az eredetileg tervezett hatáskörök egy része mégsem kerül önkormányzati kézbe, egy sor hatáskör esetében a rossz megfogalmazás miatt nem világos, ki is felel majd az adott területért. A legnagyobb hibaként pedig a járási hivatalok fennmaradását értékelték.

A harmadik helyen 93,6 ponttal a kormány adóreform-javaslata végzett. A személyi, illetve a társasági jövedelamadó-csökkentésének mértékét elfogadható kompromisszumként értékelték, szintúgy az adómentes rész inflációkövető megoldását. Többek szerint teljesítményvisszafogó hatása miatt el kellene törölni az adókulcsok progresszív emelkedését. Arra is figyelmeztettek, hogy manapság az adóterheknél sokkal komolyabb vállalkozási akadályként jelennek meg a túlzottan magas társadalombiztosítási elvonások. A sort az igazságügyminisztérium következő javaslata folytatta, amely szerint a korrupció miatt elítélt ügyvédeket örökre kizárnák a kamarából, így lehetetlenné válna a hivatásuk gyakorlása. Itt kifogásként merült fel, hogy ez az intézkedés nem vonatkozna a bírókra és az ügyészekre, pedig rajtuk kívül a rendőrök, sőt az összes közigazgatási alkalmazott esetében is be kellene vezetni. Szintén tisztázatlan, hogy milyen módszerekkel tudnák az eddiginél hatékonyabban bizonyítani a korrupció tényét. A regionális önkormányzatokról szóló törvény ugyan bekerült a pozitívan értékelt döntések közé, de a 12-es modellt művi megoldásnak ítélték, ami nagymértékben felemészti a decentralizáció gazdasági előnyeit. A törvény az értékelők szerint csak annyiban jobb a semminél, hogy végül is lehetővé tette a közigazgatási reform megkezdését. Kedvezően fogadták a bankbetétek védelmének csökkentésével kapcsolatos javaslatot is. A megoldás azonban későn érkezett, így lehetővé vált, hogy egyes bankok a csődjük előtt jelentősen növeljék a betétállományukat. Az ombudsman javasolt intézményét is sokan kiemelték, bár egyelőre kíváncsiak, vajon a gyakorlatban mennyire lesz képes eleget tenni a küldetésének. Jó intézkedésként jelent meg az autóbusz-közlekedési vállalatok privatizációjának felgyorsítása is. Hiányzik viszont annak leírása, vajon miként biztosítják a jövőben a tömegközlekedés rendszerének fennmaradását. Akadtak viszont olyan vélemények is, amelyek szerint az államnak a teljes részesedését el kellene adnia.

A harmadik negyedév fontos, de nem túl sikeres eseményeinek sorát (50 pont alatti értékelés) ezután a Szociális Biztosító követeléseinek eladása, a nyugdíjemelés, a jövő évi költségvetés, az alapítványi törvény módosításának javaslata, a KDH ún. Nagy Robbanás elnevezésű reformcsomagja és az új egészségügyi pénzügyi rendszer alkotta.

A negatív értékelésekben megnyilvánuló sikertelen intézkedések között ott találjuk a frissen módosított bírósági végrehajtási szabályzatot, amely ebből a folyamatból kizárta az egészségügyi intézményeket. Márpedig anélkül, hogy végre az illetékesek kidolgoznák az egészségügy fenntartható modelljét, ily módon csak az adósságok növekednek tovább. Az adófizetőknek ugyan csak 1,8 millió koronájába került a „Mi szeretett adóink” című, a pénzügyminisztérium által megrendelt televíziós propaganda-rajzfilm, mégis bekerült a leginkább kritizált lépések közé. Főként azért, mert az állam szerepének idealizálása nevetségesnek tűnt, ráadásul egyetlen szó sem esett az adóbevételek gazdaságtalan felhasználásának kirívó eseteiről. A harmadik negyedéves rangsor végén a Szlovák Nemzeti Bank végzett a Devín Bankkal kapcsolatos kiváró álláspontja miatt, amely 10 milliárd koronás kárt okozott a betétvédelmi alapnak, illetve a többi banknak.