Idén sem nőnek az ingatlanárak

A tavalyi utolsó negyedévben az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára ugyan még 5 euróval, 1215 euróra esett vissza, ami az előző negyedévhez képest 0,4, éves viszonylatban pedig 2,6 százalékos csökkenésnek számít, az eladott lakások száma azonban már nőtt. Ez utóbbi azért számít jó hírnek, mert míg korábban az eladásra kínált lakások száma ugyan nőtt, a tényleges eladások azonban stagnáltak. A jegybank szerint a lakások iránti növekvő érdeklődés elsősorban a csökkenő hitelkamatoknak köszönhető. Ez utóbbiak még soha nem voltak ilyen alacsonyak, mint manapság, így egyre több ember engedheti meg magának a hitelfelvételt. Elérhetőbb hitelekA jegybank előrejelzése szerint a lakáshitelek kamatai az elkövetkező időszakban tovább eshetnek, hiszen az átlagos kamatszint Szlovákiában még mindig 1,4 százalékponttal magasabb az eurózónás átlagnál. „A hitelek elérhetőségének a javulásához azonban nem kis mértékben járul hozzá a pénzintézetek közötti konkurenciaharc is, aminek a haszonélvezői a lakásvásárlók lehetnek” – áll a jegybank piaci kommentárjában. Stagnáló árakAz elemzők szerint az ingatlanárak idén ugyan stabilizálódhatnak, az ingatlantulajdonosok azonban továbbra sem számíthatnak az árak jelentősebb növekedésére. „A fogyasztói bizalom az elmúlt időszakban ugyan javult, és már nem nő olyan jelentős mértékben a munkanélküliség sem, látványosabb áremelkedésre az ingatlanpiacon ennek ellenére nem számíthatunk” – figyelmeztet Marek Gábriš, a ČSOB elemzője. Épp ellenkezőleg, több elemző további áresésre számít. „Idén tovább csökkenhetnek az ingatlanárak, az áresés azonban várhatóan már nem haladja meg a 4%-ot” – vallja Dávid Dereník, az Uni-Credit Bank elemzője. Az elmúlt négy évben az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára 82 euróval csökkent, ami már jelentős lassulásnak számít a gazdasági válság kirobbanását követő évekhez képest, az egyes ingatlanfajták között azonban továbbra is lényeges különbségek vannak. Míg a tavalyi utolsó negyedévben az átlagos áresés a már említett 5 euró volt, az ötszobás lakások négyzetméterenkénti ára 36, az egyszobásoké 19 euróval esett vissza. Nagyjából 5 euróval lett olcsóbb a családi házak négyzetméterenkénti ára is, ugyanakkor a luxusvillák esetében 11 eurós drágulást jeleztek. Jelentős különbségek vannak az egyes megyék között is. Míg Pozsony megyében az átlagos négyzetméterenkénti ár 1648 euró, Nyitra megyében, ahol a legalacsonyabbak az ingatlanárak, ez csak 578 euró, vagyis a különbség csaknem háromszoros. Dereník szerint ez azzal magyarázható, hogy Nyitra megyéből már kevésbé éri meg beutazni a több munkalehetőséget kínáló Pozsonyba, így aki teheti, a közelebbi városokban vásárol ingatlant. Zsolna és Trencsén megyét kivéve – ahol stagnálnak az ingatlanárak – az összes többi megye áresésről adhatott számot. A legnagyobb áresésre, négyzetméterenként 22 eurósra, Kassa megyében került sor. Megdolgozunk a lakásértA nyugat-európai árakhoz képest Szlovákiában ugyan olcsóbbak az ingatlanok, de ha a havi nettó átlagkereseteket is bevonjuk az összehasonlításba, már nem olyan kedvező a kép. Az Otthon Centrum és az Otthon Centrum Hitel Center közös elemzéséből kiderül, hogy egy Pozsonyban élő négytagú, kétkeresős család több mint kétszer annyi ideig dolgozik egy lakásért, mint egy berlini. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy német viszonylatban Berlin nem számít drágának, hiszen egy müncheni átlaglakás megvásárlása már 7,5 évnyi keresetet kíván meg. A számok értelmezésénél fontos azt is figyelembe venni, hogy az egész országra jellemző átlagkeresetről van szó, ami az egyes országokban eltérhet a fővárosi átlagtól. Ausztriában szembeötlő a különbség a belső kerületek és a peremkerületek átlagos lakásárai között. A bécsi belváros drágasága kimagasló a hazai átlagkeresetek fényében, csak Párizs belső kerületei, és meglepetésre Bukarest belső kerületei előzik meg. A romániai főváros relatív drágaságában azonban az alacsony átlagkereset is szerepet játszik. (mi, SITA)