Hogyan válasszunk finom görög- és sárgadinnyét?

A megfelelő görögdinnye kiválasztása nagy szakértelmet igényel, ezért ha nem kívánjuk néhány napra eltenni, inkább lékeltessük meg. Ha mégis vállalkozunk a kiválasztásra, akkor kerüljük az olyan dinnyét, amelynek a leszakított indája nem elég fonnyadt, mert ez még éretlen. A mielőbbi piacra jutás, vagyis a magasabb ár elérése érdekében előfordul, hogy éretlenül leszaggatják a görögdinnyét. Ezt a zöld inda, illetve késsel történt leválasztás esetén a friss, nedvdús vágási felület egyértelműen jelzi.

Árulkodó hangok és jelek

A kellően sötétzöld dinnyét vegyük kézbe, és ütögessük meg az oldalát. A jó dinnye kongó hangot ad, és lékeléskor a vágás mentén továbbreped a héja. Amennyiben tompa, puffanó hangja van, akkor ne vegyük meg, mert vagy túlérett, vagy a hosszú tárolás következtében megposhadt. Ha az oldalán nem találunk sárga foltot ez azt jelenti, hogy a termelő átforgatta a dinnyét, hogy hamarabb érjen, és korábban megjelenhessen vele a piacon. Ez nem árt neki, sőt kifejezetten hasznos, mivel így mindenütt egyenletesen érett lesz.

Igyekezzünk mindig friss dinnyét venni, mert ez finomabb, és a hűtőszekrényben is tovább tárolhatjuk. Ennek legbiztosabb jele, héjának a hamvassága. Ez a vékony, szürke bevonat azonban néhány nap után lekopik róla, és ezt követően már csak a kereskedő szavahihetőségében bízhatunk.

Sötétzöld vagy csíkos fajtát?

A hazai dinnyefajták mellett újabban megjelent a piacon a világoszöld héjú csíkos dinnye is. Ez a Kanadából származó dinnyefajta édes belű ugyan, de nem olyan zamatos, mint a sötétzöld héjú, hagyományos fajta. További nagy hátránya a gömbölyű vagy hosszúkás alakú kanadai dinnyének, hogy igen vastag (kb. 2 cm) a héja, előnye viszont, hogy a termésideje meglehetősen hosszú, még októberben is megtalálható a piacon. Kuriózumként megemlíthető, hogy a sötétzöld héjú görögdinnyének van egy sárgabélű fajtája is, amely gusztusos ugyan, de az íze meglehetősen semleges, ezért a termesztése nem vált általánossá.

Sárgadinnye fajták

A bordázott, gerezdekre osztható sárgadinnye szintén nagyon közkedvelt gyümölcs. Különleges változata a cukordinnye, amely külsőre abban tér el a hagyományos sárgadinnyétől, hogy a héja nem bordázott, hanem egyenletesen sima, és a felülete enyhén rücskös. Az alakja a sárgadinnyéhez hasonlóan kissé lapított gömb. Léteznek azonban mind a cukor-, mind a sárgadinnyék között ovális, tojás alakú változatok is. Ezeknek a hibrid fajtáknak az íze többnyire erősen fűszeres (muskotályos, vagy ananászra emlékeztető.) A muskotályos ízű sárgadinnyét kedvelők azokat a fajtákat részesítik előnyben, melyeknél a barázdákra csupán elszíneződött csíkok utalnak. Ezek rendszerint szabályos gömb alakúak. A cukordinnyék közül a legfinomabb és sajnos a legdrágább a kérges héjú zöldbélű fajta.

Ha a héja felszakad

A sárgadinnyék vásárlásánál még fokozottabb gonddal járjunk el, mivel ezeket a fajtákat nem lehet meglékeltetni. (Mellesleg külföldön a görögdinnyét sem lékelik.) A kiválasztás legmegbízhatóbb módszere, hogy a dinnyét kissé megnyomjuk ott, ahol az inda levált róla, mivel ez a legkényesebb felülete. Amennyiben a héja annyira felpuhult, hogy beleszalad az ujjunk, akkor már belül poshadt. Ha elég kemény, akkor szagoljuk meg ezen a ponton. Minél kellemesebb és intenzívebb az illata, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy jól választottunk. Amennyiben az inda rajta van a dinnyén, ez egyértelmű jele annak, hogy éretlenül szakították le.

A válogatásnál legyünk tekintettel arra, hogy a kereskedők nem szeretik, ha a vásárlók agyonnyomkodják az árut, ezért eleve olyan példányt vegyünk kézbe, amely ránézésre is megfelelőnek tűnik, tehát ép, egészséges és érett. Egyébként a sárgadinnyére is érvényes az a szabály, hogy minél nagyobb, annál ízletesebb. Az apró, korcs dinnyék többnyire ehetetlenek, még olcsón sem érdemes megvásárolni őket.

Tárolási tanácsok

A feldolgozásával kapcsolatban nem árt ha tudjuk, hogy a külföldi receptek a sárgadinnyét turkesztáni, a zöld bélű cukordinnyét pedig kantalup típusú dinnyének nevezik. A görögdinnyéhez hasonlóan, a felvágott sárgadinnye is csak hűtőszekrényben tárolható. Mielőtt betennénk, a vágási felületet borítsuk be polietilénfóliával, hogy a többi étel ne legyen dinnyeszagú, és a dinnyénk se legyen másnapra pl. hagymaízű. Sárgadinnyénél távolítsuk el a magházat is, mert így tovább eláll. Mind a sárga-, mind a görögdinnyét felvágás előtt is rakjuk hűtőszekrénybe, mert csak hidegen van jó íze. Előtte mossuk le róla a szennyeződéseket.

Újdonsült dinnyetermesztők számára fontos információ lehet még, hogy a sárga- illetve cukordinnye akkor tekinthető érettnek, ha kocsányának tányérja könnyen leválik a gyümölcsről, tehát semmiképpen sem szabad indával együtt leszakítani ezt a fajtát. Az érett görögdinnyét viszont kocsányával együtt kell levenni, de csak akkor, ha az indája kezd fonnyadni, és a közelében levő kacs megfásult, megbarnult. Erre azért is érdemes gondot fordítani, mivel a sárgadinnyével ellentétben az éretlenül leszedett görögdinnye nem érik be utólag, a kényszerérés nem segít elfogadható ízűvé tenni ezt a gyümölcsöt. Hiába várjuk, hogy kásás és édes legyen, mint az érett dinnye, csupán azt érjük el, hogy az állás során egyre rágósabb és szívósabb lesz a belseje.

Az érett görögdinnyét célszerű minél előbb hűtőbe rakni, mert ha sokáig kint hagyjuk, megposhad. Ennek legelső jele, hogy a magvak körül a bélállomány elkezd nyálkásodni, ami később átterjed a dinnye egész belsejére. A hideg azonban jelentős mértékben késlelteti ezt a folyamatot.

Régen úgy oldották meg a tartósítást, hogy a dinnyét mésztejbe mártották, és hűvös pincébe rakták. Nem árt tudni, hogy a görögdinnye rendkívül alattomos foltot ejt a ruhán, ezért célszerű frissen kimosni. A későbbiek során csak látszólag jön ki a ruhából, amikor kimegyünk a napra, az ultraibolya sugárzás hatására újra megjelennek a foltok, és már nem tudunk tőlük megszabadulni. (K. A, gy)

Nem szerencsés út mellett vásárolni

Ólom már nem, más rákkeltő anyag még bőven rakódhat azokra a termékekre, amelyeket a frekventált főutak mentén kínálnak a zöldség- és gyümölcsárusok. Szakemberek szerint nem árt az óvatosság, hiszen a kipufogó gázok mellett az aszfaltról felverődő bitumenes por is veszélyes lehet, ezek számtalan rákkeltő anyagot tartalmaznak. Ráadásul azok a gyümölcsök és zöldségek, amelyek felszínét viaszréteg borítja, meg is kötik e vegyületeket. Tévhit, hogy a gyümölcs megmosása segít. Ráadásul a vásárlók általában csak felületesen tisztítják meg az útmentén beszerzett árut. Bizonyos gyümölcsöket pedig (pl a málnát, szedret) lehetetlen meleg vízzel, mechanikusan megtisztítani. (MR)